Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)

IV. A majorsági termelés

nek szeptember 3-ig élelemre minden nap egy garast adott a tiszttartó. „Foldoz­tattak ‘a kocsissok lovaikra való hámokat”. Kifizették a lovászok konvencióját, egy kő sót vettek még nekik és a lovaiknak. A kocsisok két alkalommal lovakat pat­­koltattak, szekeret javíttattak, ezért két sínvasat vett a tiszttartó, majd még további sínvasat és patkókat. Szintén fizettek a kovács munkájáért, aki a „csésat [csézát] és társzekeret igazította”. Koháry II. István tiszttartója 1725-ben a lovászoknak, szekereseknek egy öreg icce földesúri pálinkát adott, valamint kifizette Német János kocsis, Polinka János fullajtár („feliatar”), Abel István és Molnár Pál lovászok konvencióját. Az uhorsz­­kai Kuzma Márton a földesúr „társzekere csinálásaért” kapott pénzt. 1726. február 28. és december vége között a kovácsnak lópatkolásért, szájuk tisztításáért, érvágásért fizettek Koháry II. István birtokán. 1727-ben is több lovász és kocsis konvencióját adták meg a Koháry család osz­tatlan birtokán, köztük volt Gevo György, a földesúr kocsisa és Óla Demeter, a földesúr lovásza, a többiek viszont az 1725-1726. évi konvenciójukat kapták meg, így Dubroviczky András kocsis, Molnár Pál, Abel Istók és Német János lovászok. Koháry András birtokának 1727. évi számadásából tudjuk, hogy a gróf hadba készült, ezért a Kecskemétről származó lovait eladatta, a lovak árát pedig magához kérette. A gróf két lovászának gyertyára adtak némi összeget, akik „kancza lovak mellett itt Füleken voltak” január elseje és március 9. között. A lovászok ellátására fordítottak még nyolc font sót, 104 font húst, két icce vajat, nyolc héten át „sárga kását, borsót, lencsét”. Miután patkót és szöget vettek, a füleki kovács megpatkolta a kancákat, március 9-én a lovászok Csábrágba mentek. Október 13. és december vége között „gróf uram” lovásza „elérkezvén a’kancza lovakrul”. Ez idő alatt az ellá­tására fordítottak 11 font sót, három icce vajat, Szent György napig Vi kila borsót, Уг kila „sárga kását” és gyertyát is vettek neki. December 2-án Praunperger gróf lovászának konvencióját egyenlítették ki. Koháry II. István 1727. évi kiadásai között is gyakran szerepelt a lótartás költsé­ge. Január 6. és december vége között a kovácsnak lovak patkolásáért és érvágásért fizettek. A tiszttartó február 14-én Losoncon vásárolt 10 kötőfékbe való lonco­­kat, „német lovak nyűgözésére vettem” tíz istrángot, lovak számára 12 kötőféket, 10 nyűgöt. A kiadások között olvashatjuk Lengyel Mihály konvenciója mellett Styevo Györgyét, Koháry II. István kocsisáét, illetve a következők 1726-1727. évi fize­tését: Kosztolányi János, Dubraviczky András, Molnár Pál lovász, Nemet János lovász, Abel Istók lovász. 1727. január 5. és 1728. január 3. között a tiszttartó adott Lengyel Mihálynak napi 5 dénárt, hat legénynek napi 2 Уг dénárt húsra, nekik min­den hónapban 23 font sót, január 5. és április vége között és Szent Mihály-naptól december végéig istállókba heti 21 gyertyát. 1729. március 12-én Koháry András két lovásza nyolc lóval Fülekre „telelni” jött, május 30-ig ellátásukra a következőket biztosították: március 12. és május 29. között heti 13 font húst, összesen 154 fontot, négy icce vajat, öt font szalonnát, edényt {„főző edent”), nyolc font húst, borsot. Május 30-án Szentantalra mentek a 177

Next

/
Thumbnails
Contents