Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
IV. A majorsági termelés
lovakkal, útiköltségüket fizették. Laczko lovász még Füleken megivott a korcsmán 11 Vi icce bort, ennek költsége az uradalmat terhelte. Április 4-én a földesúr két lovának vettek két kötőféket. Május 2-án Koháry András parancsára heréltetett a tiszttartó két mén csikót („meny csikaját”), majd lovakat patkoltattak. December 29-én a földesúr lovainak Draskóczy Sámuel küldött hordócskában patkókat. 1730. április 22-én Koháry II. István lovainak járatásához vett a tiszttartója szekeret. Az év folyamán a kovácsnak adtak pénzt a földesúr lovainak „patkoltatássátúl, szájok tisztitássátúl”. Június 1. és július 15. közötti 196 napra, valamint a július 16. és december vége közötti 169 napra Koháry II. István négy lovászának egy-egy font húst vettek, nekik fejenként havi három font só is járt, 12 hétre ez 144 fontot tett ki. A lovaknak fenntartott két istállóba január elseje és április vége között heti 14 gyertyát, vagyis 17 hétre 238 gyertyát adtak ki, míg október elseje és december vége közötti három hétre 182 gyertyát. Stumer György Csábrágból nadrágot küldött Dubroviczky András kocsisnak, Abel Istók fullajtárnak („frajtárt”), Molnár Pál lovásznak, ennek az árát is az uradalmi kasszából fizették. Németh János 1729-1730. évi konvencióját is kiegyenlítették. Koháry II. István halálának évében, 1731-ben az alábbi kiadások mutatnak a lótartásra. Február 14-én „szekeres német lovak mellé” vett a tiszttartó három kötelet, május 15-én a füleki kovácsnak „német szekeres lovak, pajzán lovak” patkolásáért január elseje és április vége között járt pénz. Január elseje és április vége között Koháry II. István kocsisainak és lovászának, összesen négy személynek napi egy font húst, összesen 120 mázsát adott, illetve havi három font sót, összesen 48 fontot. A két istállóba heti 17 gyertyát szántak, 16 hétre összesen 272 gyertyát. 1730. június 15. és 1731. április vége között IOV2 hónapra Palkó lovásznak havonta 2 forint 16 dénár járt, de Stumer György úr szintén adott neki nadrágot. Német János lovász 1730. május elseje és 1731. április vége között egész évre 16 forintot 20 dénárt és Stumer Györgytől nadrágot kapott. Dubrovics András kocsis két hónapra, február 23-a és április vége között havi 2 forint 51 dénárra számíthatott, míg Ábel Istók fullajtár („forajtart”) február elseje és április vége között havi 2 forint 2 dénárra. A szarvasmarhatartás Koháry II. István birtokát jellemezte.583 * A füleki csordát 1731-ben Koháry András örökölte. Amint Bél Mátyás a korabeli viszonyokról írta, Nógrád vármegyében egyébként „hatalmas szürke, fehér, sárgás szőrű, rövidebb, vastag, görbe szarvú, nem kevésbé jó természetű, mint testalkatú marhát nevelnek”.^ Már az 1721. évi természetbeniek számadásából tudjuk, hogy Koháry II. István parancsa értelmében a tiszttartó négy ökröt adott el, és egy tinót vett. Koháry II. István birtokán 1726-ban 65 szarvasmarhát tartottak az utalásokból ítélve Füle-583 SABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Filákove. A füleki uradalom számadásai (1720-1731). TMBÉL, 1984. 65. 178
