Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
IV. A majorsági termelés
IV. A majorsági termelés A szakirodalom a kora újkori Európában a nagybirtok két ideáltípusát különbözteti meg. Az egyik a Grundherrschaft, ahol a nagybirtok a pénzben adózó kisbirtokok foglalata volt. Itt a jobbágyok szolgáltatásai a földesúrnak fizetett járadékokban merültek ki. A másik típus, a Gutsherrschaft esetében az uradalom gazdasági életét a földesúri kezelésben lévő majorság határozta meg. A majorsági üzem a nagybirtokos vállalkozása volt, a piac ösztönözte létrejöttét, illetve a piacra termelt. Az allodiatúra műveléséhez szükség volt földre és munkaerőre. Az utóbbi biztosítását a röghözkötéssel oldották meg. A Gutsherr pedig földeket nyert a szűzföldek feltörésével, üres jobbágytelkek megszerzésével és a Bauernlegen intézményével, azaz a jobbágyaik elűzésével. Az adóztató Grundherrschaftok az Elbától nyugatra, azaz a mai Németország, Franciaország területén jöttek létre, míg a majorkodó, termelő Gutsherrschaftok az Elbától keletre, Mecklenburg, Holstein, Pomeránia, Kelet-Poroszország, Lengyelország, Cseh-, Morvaország területén voltak találhatók. A határok azonban két értelemben sem voltak élesek. Földrajzi szempontból nézve, minél nyugatabbra vagy minél keletebbre haladunk Oroszországig, annál könnyebben tudjuk típusokba sorolni a nagybirtokokat. Másfelől az adóztató üzemekben is folyt önálló mezőgazdasági termelés, miközben a termelő üzemekben is tartoztak a jobbágyok pénzbeli és egyéb szolgáltatásokkal. Magyarországon egy köztes típus alakult ki. A földesúr az üzemi tőkeforrások korlátozott volta miatt viszonylag szűk keretek között tartotta majorságát még a XVI. századi, XVII. század eleji agrárkonjunktúra idején is.574 A török uralom alól felszabadult országban azonban hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a nagybirtokokon a majorságok regenerálódjanak, nagyobb arányban létrejöjjenek. Éber Ernő megállapítása szerint a „háborús pusztítást szenvedett országrészeken az egyszerűbb szerkezetű jobbágyi gazdálkodás hamarabb helyrezökkent azelőtti kezdetleges formájába, mint a bonyolultabb majorsági (ura574 Szabó, 1948.161-165., 176. 174
