Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
magyar dénárt, egy őzért egy forintot, egy nyíriért 21 magyar dénárt, egy budai icce vajért 24 magyar dénárt, császármadárért néha 18 magyar dénárt, néha - „ha szűkebb volt” - 24 magyar dénárt, siketfajdért egyért annyit, mint két császármadárért, hat tyúktojásért 3 magyar dénárt, ha borjút adtak, azt alku szerint adták. A hajdúk kenyerére a zahoraiak és az óváriak három kila búzát adtak évente, miközben a zsélyiek öt kilát, a szklabonyaiak hat és fél kilát, a kisújfalusiak négy és fél kilát, a bussaiak hat kilát. A dézsma570 A forrásban nem különítették el a földesúrnak járó kilencedet az egyháztól bérelt tizedtől. így a szécsényi uradalomban kilencedet és tizedet szedtek Szécsényhalászin, Varsányban, Varbón, Trázson, Nagy- és Kiscsitárban, Sipeken, Rimócon és (Nógrád)Szakálban. Lócon kilencedet és tizedet adtak parasztházhely után, míg a kúria után hetedet. Szécsényből is heted járt, amit egyedül Dúl Mihályné nemes asszonytól nem kértek. Ecsegről tizedet vártak, de a szőlőhegyről kilencedet és tizedet is. Ezzel szemben a varbóiak és (nógrád)szakáliak új ültetésű szőlője dézsmamentes volt. A gyöngyösi uradalom neves bortermelő vidéken húzódott. Gyöngyösön dézsmaként előre meghatározott mennyiségű, ún. summa bort adtak, ami 50 akó bort jelentett évente. A helyiek ezt a bordézsmát dinnye („gyinye”) bornak nevezték arra utalva, hogy a dinnye érésekor teljesítették ezt a földesúri szolgáltatást. A gyöngyöstarjániak ugyanilyen módon 30 köböl borral tartoztak. Gyöngyöspatán a szőlő után kilenced járt. Koháry II. István füleki uradalmának falvai tizedet és kilencedet szolgáltattak be. Kivételt képez ez alól Csákányháza, ahol hetedet jegyzett le az urbárium készítője. Jóllehet Uhorszkán is kilencedet és tizedet szedtek be, az irtványföldek után ott is heted járt. A fülekiek mentesültek a dézsmaadás alól. Koháry Farkas fainak településein a dézsmát úgy szedték be, mint az adott település Koháry II. Istvánhoz tartozó részén. A zsélyi uradalom települései közül (Balassa)Gyarmaton nyolcadot adtak. A kiszellőiektől nem számítottak dézsmára, de minden más ide tartozó település urbáriumába kilenced és tized került. Az irtvány és a bérbe vett majorsági szántó olykor más elbírálás alá tartozott. Mindezzel összhangban Zsélyen is az irtvány- és bérbe vett majorsági szántóföldek, illetve az óvári irtványföldek után hetedet kértek. Bussán azonban még irtványföldekről is kilenced és tized járt. Kisújfalun és Óváron a szőlő után is kilencedet és tizedet írtak elő. S70Szirácsik, 2007. 161
