Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
báriumában 14 magyar forint 34 magyar dénárban állapították meg a két házhely és egy puszta házhely után számított összeget. Kisújfaluról 23 magyar forintot 76 magyar dénárt vártak három házhely után, amelyből Vt bérelt puszta házhely volt. Az óváriak 26 magyar forintot 88 dénárt adtak communiter, míg a bussaiak 46 magyar forintot. Kiszellőn csak negyedtelkesek voltak, nem egész telkesek, akik 4 tallérral tartoztak. A munera569 A szécsényi uradalomban nem minden településnél írtak földesúrnak járó „ajándékokat”, vagyis munerát az urbáriumba. A földesúri konyhába évente egy lúd, két tyúk, egy icce vaj, 12 tyúktojás került Varbóról, Trázsról, Nagy- és Kiscsitárról, Lóerői, Sipekről, Rimócról és (Nógrád)Szakálról. A földesúrnak karácsonyra egy őzet is küldtek „karácsony adójában” Varbóról, Trázsról, Nagy- és Kiscsitárról, miközben a lóciak a rimóciakkal és a sipekiekkel közösen adtak egy őzet. A gyöngyösi uradalomban Gyöngyösről „amidőn a méltóságos úr őexcellentiája köszöntésére szoktak menni bírák uraimék vagy scarlát szőnyeget, vagy más becsületes kézbéli ajándékot szoktak pjraejsentálni a méltóságos úrnak őexcellentiájának”. A gyöngyöspataiak 72 köböl borral kedveskedtek földesuruknak. A gyöngyöstarjániak „karácsony ajándékába” egy őzet adtak. Koháry II. István füleki uradalmában csak a fülekieknek nem kellett ún. ajándékot adni, a többi településről egész házhely után járt egy budai icce vaj, egy lúd, négy tyúk, tíz tyúktojás, tizenkét marok elkészített kender. Őz és ártány megváltásaként egy magyar forintot szedtek be Garábról, Nyitráról, 1-1 forintot Nagydarócról, Bolykról, őz megváltásáért 2 forintot Galsáról és Perséről, ugyanezért 1 forintot Sávolyról. A sidiek őz- és ártány-váltsága 2 magyar forint volt. A bolgáromiak 1 forinttal váltották meg az ártányt, s 2 forinttal az őzet. A (fülek)kovácsiak a csákányháziakkal őzet adtak vagy helyette 1 forintot, míg a csákányháziak a (fülekjkovácsiakkal együtt egy őzet vagy 2 forintot. Az uhorszkaiak pedig úgy adtak egy őzet, hogy azt Koháry II. István és Koháry Farkas fiainak együttesen szánták. Koháry Farkas fiainak birtokán az adott településen lévő Koháry II. István-féle birtok szabályozása érvényesült, bár néhány kivételről is meg kell emlékeznünk. Síden és Garábon az őz- és ártánypénz 1,5 magyar forint volt. Nagydarócról viszont három budai icce vajat, három ludat, három kita kendert, hat tyúkot, harminc tyúkmonyt kértek. A zsélyi uradalomban (Balassa)Gyarmat mezővárost kivonták az „ajándék”-adás alól. Zahorán, Zsélyben, Szklabonyán, Kisújfaluban, Óváron, Bussán pénzben váltották meg az ilyen jellegű kötelezettségeket. Az uraság konyhájára a következőkért fizettek megváltást: egy lúdért 24 magyar dénárt, egy tyúkért 12 569 Szirácsik, 2007. 160
