Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
pénze. Fontos volt az is, hogy a helység milyen és mennyi dézsmával tartozott. Dézsmán az egyháztól bérelt tizedet és a földesúrnak járó kilencedet is értették.567 Az urbáriumok létrejöttekor a korábbi szokásjogot rögzítették. Az érintett területre vonatkozóan a Koháry család levéltárában nem maradt fenn sem korábbi, sem későbbi úrbéri szabályozás, változást majd csak az 1767. évi Mária Terézia-féle úrbérrendelet hozott, amelynek hatására új urbáriumok készültek. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a magánföldesúri urbáriumok települései és pusztái a XVIII. század közepéig jobbára kikerültek a Koháry család kezeléséből, s ezzel az urbáriumok elfogadása vagy megváltoztatása is az új birtokosok lehetőségévé vált. A pénzjáradék568 A szécsényi uradalomban a telek után határozták meg a Koháry családnak járó pénzjáradékot. Egy forint járt egy egész telek után (Nógrád)Szakálról, Rimócról, Sipekről, Lóerői, Nagy- és Kiscsitárról, Trázsról, Varbóról. Lócon egy kúria cenzusa azonos volt két parasztházhely cenzusával. Szécsényben egész telkenként egy polturát adtak, bár néhányan egy polturát és 6 forintot. Ennek oka az urbáriumból nem derül ki. Az ecsegieknek évente egy összegben 72 forintot kellett fizetni. Szécsényhalászi és Varsány esetében nem jegyeztek fel pénzszolgáltatást. Hollókőről nem járt semmiféle földesúri szolgáltatás, így pénz sem. A Koháry család gyöngyösi uradalmában évente meghatározott összeget kértek a településektől. A gyöngyösieknek 82, a gyöngyöspataiaknak 72, a gyöngyöstarjániaknak 20, a keszegieknek 100, a herencsényieknek 50 magyar forintot kellett adni. Dézsma és egyéb szolgáltatások megváltásáért az adácsiak 150 forint taksával tartoztak, a visznekiek ugyanezért 100 forinttal, a hortiak pedig 200 forinttal. Koháry II. István füleki uradalmának központjában, vagyis Füleken a hadnagy kivételével házhelyenként 5 magyar forintot adtak a földesúri kasszába. Uhorszkán negyed magyar forint járt negyed házhely után. Garábon a jobbágyok egy magyar forintot fizettek hat házhely után, miközben a zsellérek munkával tartoztak. (Ipoly)Nyitrán ugyancsak egy magyar forintot adtak hat házhely után, míg a puszta házhely után egy tallért. Egy magyar forint volt Nagydaróc, Bolyk, (Ipoly)Galsa, Sávoly, Perse, Bolgárom, (Fülek)Kovácsi, Sid cenzusa, de a csákányháziak kúriánként 3 magyar forintot fizettek. Ugyanígy szabályozták a Koháry Farkas fiainak füleki uradalmában a cenzust. Koháry II. István zsélyi uradalmát tekintve a következők mondhatók el. A (balassajgyarmatiak 18 forintot fizettek évente. A zahorai két házhely után évi 22 magyar forint járt, hat zsélyi házhely után pedig 45 magyar forint. Szklabonya ur567 A Zichy család divényi uradalmának gyakorlata is hasonló volt. (Szirácsik, 2005. 64.) 568 Szirácsik, 2007. 159
