Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
természetesen az egyedüli földbirtokost illette. A Koháryak, főként pedig Koháry II. István hatása a birtokaikon lévő mezővárosok fejlődésére kétségbevonhatatlan, ami különösen jól látszik a nógrádi mezővárosok esetében, amelyeket pusztából mezővárossá tettek a sikeres telepítéseknek és a különféle kedvezményeknek köszönhetően. A vizsgált birtokokon a mezővárosi gazdák aránya a 40%-ot is elérte az 1710-es évek második felében, és a következő évtized elején a mezővárosokból, a városi lakosságtól származott kimutathatóan az uradalmi bevételek döntő hányada. 564 Az egyes mezővárosoknak több-kevesebb szerepe volt az uradalmak bevételeit, életét tekintve. A Heves és Külső-Szolnok vármegyei mezővárosokból inkább a házhely után érkező, meghatározott cenzus, míg a nagyobb pénzeket adó Nógrád vármegyei mezővárosokból főként a regálébevételek, elsősorban a kocsmáltatásból származóak voltak jelentősek. (Balassa)Gyarmat a regálékat tekintve még az 1716. évi urbáriumban is számos kedvezményt kapott, ezért a cenzusbevétel itt arányaiban számottevőbb volt. Az adatokat elemezve az lehet a benyomásunk, hogy Gyöngyöshöz és Gyöngyöspatához képest a Koháryak jobban odafigyeltek és beleszóltak a Nógrád vármegyei mezővárosaik gazdasági életébe, fejlődésébe.565 A mezővárosok eltérő jellegűek, fejlődési szintűek voltak a vizsgált időszakban. A vármegyei központ szerepét betöltő Gyöngyöst a szőlőművelés, a forgalmas vásárok és a nagyszámú, személyében nemes gazda jellemezte, míg a falusiasabb Gyöngyöspatán a földművesek mellett sok pásztor is élt. A Nógrád vármegyei mezővárosok közül az 1710-es évekre a leginkább uradalmi, városi központ jelleget Szécsény ölthette magára, amelyben élénk kézműipar és kereskedelem fejlődött ki. Míg Füleken főként az egykori katonák és leszármazottaik építették ki városukat és gazdaságaikat, addig a döntően északabbról érkező jövevény gazdák (Balassa)Gyarmaton nagycsaládokba tömörülve egyértelműen a mezőgazdasági termelés felé fordultak. 8. A FÖLDESÚRI JÁRADÉKOK A Koháry család Nógrád vármegyei központú birtokaira vonatkozó 1716. és 1718. évi urbáriumok többek között tartalmazzák a földesúr tulajdonában lévő földek használatáért járó földesúri járadék szabályozását.566 A birtokon élő gazdák különféle járadékokkal tartoztak uruknak, ezek közé tartozott az „adójuk”, valójában a cenzusuk, valamint a robot, a különféle címen szedett ajándékok és azok váltó5M §ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Filákove. A füleki uradalom számadásai (1720-1731). 565Szirácsik, 2007. 5“Szirácsik, 2007. 158
