Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
A robothoz hasonlóan természetbeni szolgáltatásuk is elenyésző volt.538 A (balassagyarmatiaknak „ha olykor vadászni, vagy halászni kimennek azzal a mélt[óságos] úr konyhájára kedveskednek, ha mit kaphatnak”.539 A gyöngyösiek „amidőn a méltóságos úr őexcellentiája köszöntésére szoktak menni bírák uraimék vagy scarlát szőnyeget, vagy más becsületes kézbéli ajándékot szoktak p[rae]sentálni a méltóságos úrnak őexcellentiájának”.540 Míg a falvak lakóinak minden terményük, állatuk után kilencedet és tizedet kellett fizetni, addig a Heves és Külső-Szolnok vármegyei mezővárosokból csak bordézsma járt. A földesúrnak járó kilenced helyett akóbort, ahogy nevezték „dinnyebort”, vagyis meghatározott mennyiségű bort kellett adni: a gyöngyösieknek 50 akót, a gyöngyöspataiaknak 72 köblöt.541 A nógrádi mezővárosokban minden termény után dézsmát adtak, bár a (balassa)gyarmatiak kedvezőbb feltételek közé kerültek. A fülekiektől és szécsényiektől heteddézsma járt terményeik után, míg a (balassa)gyarmatiaktól nyolcad, akik „a királydézsmájáért az uraság engedelméből maguk szokták az árendát letenni”, 1716-ban a „honoráriumon” kívül Hont és Nógrád vármegyéknek 20-20 rénes forintot.542 Az uradalomhoz tartozó mezőgazdasági területek egy része földesúri kezelésű volt. A majorsági alkalmazottak feltűnően csekély száma jelzi, hogy a majorsági termelés nem lehetett jelentős. A Koháryak a szécsényi uradalomban gyakorta bérbe adták majorsági földjeiket, amelyeket tehát a bérlőik használtak, akik bérleti díjat fizettek a földesúrnak, vagy a termésük után dézsmát adtak. A füleki uradalom majorsági földjei azonban inkább földesúri kezelésben maradtak, mint a zsélyi uradalomban, ahol a lakosság robotját használták föl a művelés során. A gyöngyösi uradalom és (Balassa)Gyarmat majorsági szoléit viszont nem megfelelően gondozták, ami a robot következménye is lehetett a szakértelmet és nagy gondosságot igénylő szőlőművelés miatt. A majorsági földek elsősorban falvakban húzódtak, de igen jelentős majorsági föld volt Füleken, némileg (Balassa)Gyarmaton is.543 538 Szirácsik, 2007. 539Szirácsik, 2007. 81. 540 (Szirácsik, 2007. 113.) Gyöngyösről még 1682 előtt is elvárt a földesúr évente egy 8 talléros szőnyeget és három akó bort. A bírák egyszer elfelejtették, és Koháry II. István a dupláját kérte, aminek teljesítéséről a tiszttartója, Horváth András adott nyugtát. (Dezséri, 1941. 164.) 541 Szirácsik, 2007. 112., 136. 542 Szirácsik, 2007. 33., 81., 152. 543 (Szirácsik, 2007.) Szécsényben majorsági rétje és két-két vetőre való majorsági szántója volt Koháry II. Istvánnak és a néhai Koháry Farkas fiainak. Ha a réteket a földesurak nem kaszáltatták a saját részükre, akkor bérbe adták úgy, mint a majorsági szántókat, amelyek után heted dézsmát kértek. A szécsényi uradalom több falujában találunk majorsági földterületeket. Amikor a víz nem tette tönkre a rétet Trázson, a mai Őrhalomban, akkor 20-22 kaszás majorrét bérlése után 10-11 rénes forintot adtak a földesuraknak, akik arányosan osztoztak meg a pénzen. A lóci „büdös kútnál” lévő majorsági rét után 1 rénes forint járt. A sipeki majorsági rétről lekaszált öt szekér szénát 2-3 forintért adták el. Rimócon körülbelül 30 kila őszi vetés alá való szántó is volt a Drásdó partjánál lévő dűlőben, amely után dézsma járt a birtokosoknak. A rimóci templomhoz közel is műveltek 15 153
