Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
pítője volt. A fiai szintén itt gazdálkodtak, közülük ifjabb Bárány (Baran) János 1713-ban átvette apja hivatalát, s „gondviselő” lett.531 A Koháry-birtokokon laktak még Adács, Hort falvak, Gyöngyöspata mezőváros előj árói is, akik az adott települések módos gazdái közül kerültek ki.532 Az úrbéri összeírásban három koldust is említettek Szécsényben.533 A nemesek főleg a mezővárosokba húzódtak. Az 1710-es évek második felében végrehajtott összeírás során a gazdák 5%-ánál állapították meg, hogy a Koháry-birtokon gazdálkodó, személyében nemes gazda volt. A 47 nemes közül 22 Gyöngyösön, kettő Gyöngyöspatán, 11 Füleken, kilenc Szécsényben, kettő (Balassa)Gyarmaton élt, és csak egy nemest találtak az összeírok Ecseg faluban.534 A városok lehetőségeire hívja fel a figyelmet az a tény is, hogy a korábban „uratlan szabad emberek” közül többen a Koháry birtokosok mezővárosaiba költöztek. Az egykori szabadosok közül hat (Balassa)Gyarmaton, négy Gyöngyösön, kettő Szécsényben kereste további boldogulását, míg egy-egy szabados Hort, Zahora, Rimóc, Keszeg, Ecseg falvakban és Hollókő várában élt. A Koháry-birtokra költöző szabadosok közül csak a (balassa)gyarmati Bárány (Baran) család maradhatott továbbra is szabados, de a státuszvesztést nagyban kompenzálhatta, hogy többségük - főként a mezővárosokban - földhöz jutott.535 A mezővárosokból származó bevételek igen sok forrásból eredtek. A mezővárosiak házhelyei után pénz, természetbeni és munka járt. Terményeik bizonyos hányadát a földesúri kilenced, vagy a földesúr által bérelt egyházi tized címén kellett átengedniük. A földesúr a kisebb királyi haszonvételek, vagyis a regálék révén is bevételekhez juthatott, hiszen a vásár, vám, kocsma, ser- és pálinkafőzőházak, mészárszékek, malmok után szedett pénzek is gazdagították az uradalmat. Nem csupán a falvakban, hanem a Koháryak mezővárosaiban is voltak majorsági földek, amelyeket a birtokos család maga műveltetett vagy bérbe adott. A mezővárosi lakosok a már ismertetett, házhely után járó, pénzben teljesítendő cenzus megfizetésén túl robottal, a földesúrnak járó ingyenmunkával is tartozhattak. A robotról a mezővárosiak esetében alig tettek említést: a (balassa)gyarmatiak nem tartoztak robottal, a gyöngyöspataiaknak dézsmaborukat kellett Szécsénybe vagy Fülekre szállítani. Koháry II. István rezidenciája 1724-ig Szécsényben volt, ezért várta el, hogy a szécsényiek „egyéb szolgálatot nem tesznek, hanem levélhordással és más aprólékos szolgalatot tartoznak véghez vinni”.536 A mezővárosiak robotterhe falusi társaiknál tehát jóval kisebb volt, és nekik nem kellett mezőgazdasági jellegű munkát végezni.537 5,1 Szirácsik, 2007. 68. 532 Szirácsik, 2007. 113., 119., 125. 533 Szirácsik, 2007. 29. 534 Szirácsik, 2007. 535 Szirácsik, 2007. 536 Szirácsik, 2007. 33., 68-81., 125-135. 537 Szirácsik, 2007. 152
