Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
bovai Jakusits Kata zálogbirtokosokhoz köthető. A Koháry família szécsényi birtokán Koháry II. István szerzett engedélyt az uralkodótól a betelepítésre családja számára, míg a Nyáry és Haller családok maguk gondoskodtak szécsényi birtokrészükről. A három mezőváros betelepítése az 1690-es évben vette kezdetét.490 A betelepítések és azok hatása elsősorban a mezővárosokra irányulhatott. Az 1710-es évek végén készült urbáriumok 906 gazdát jegyeztek fel a vizsgált Koháry-uradalmakban. A Koháry-birtokok jelentőségét és nagyságát egyébként érzékelteti, hogy 1707-ben egész Nógrád vármegyében 1455 gazdaságot vettek számba.* 497 A 906 gazda közül 366 valamelyik mezővárosban lakott, vagyis a gazdák 40%-a nem falun élt! Igen meglepő ez az arány, hiszen az országos átlag még II. József XVIII. század végi uralkodása idején is mindösszesen 6-7% volt.498 Ha világviszonylatban nézzük, akkor is feltűnően magas aránynak tarthatjuk.499 Elgondolkodtató ez a jelenség azért is, mivel tudjuk, hogy az elnéptelenedett nógrádi mezővárosokat - (Balassa)Gyarmatot, Szécsényt és Füleket - 1690-ben kezdték újratelepíteni. Hogy mennyire lehetett ez a Koháry-birtokok sajátossága, azt más uradalmakra vonatkozó korabeli adatok híján kijelenteni nem tudjuk.500 Mindenesetre jól látszik, hogy az elnéptelenedett területen végrehajtott betelepítések a településszerkezetre is igen karakteres hatást gyakoroltak. A Koháryak mezővárosai a XVIII. század elején nem voltak nagy lélekszámúak, egy-egy településen csak pár száz család élhetett még akkor is, ha nem csupán a Koháry-birtokrészt tekintjük. A török kiűzését követően Gyöngyös lakosainak számát közel 3000 főre becsülték.501 A nógrádi városok esetében nagyobb a bizonytalanság. Például a (balassa)gyarmatiak számát 370-680 közöttire teszik az 1710-es években.502 Mindezek miatt elsősorban a gazdák számát vizsgáljuk a továbbiakban a Koháry-birtokokon. Az elemzett uradalmakban a Heves és Külső-Szolnok vármegyei Gyöngyös és Gyöngyöspata mezővárosokban élhetett a legtöbb gazda az 1710-es években. Ez az állítás a Koháry-birtokrészeket tekintve igaz Gyöngyös esetében, de igen jelentős volt a gazdák száma Gyöngyöspatán is. A Nógrád vármegyei mezővárosok közül a betelepítések hatása leginkább Szécsényben érződhetett, ahol a legtöbb 4,6 Pálmány, 1986. 70-76., 86-93. 497 N. Kiss, 1984.218. 498 Kaposi, 2003.165. 499 A XIX. század elején a városi népesség arányszáma Angliában volt a legmagasabb a világon, a népesség 30%-a élt legalább 2000 lélekszámú településen. A városlakók aránya Németalföldön 50% fölött volt, míg Itáliában, illetve Franciaország és Németország nyugati felén 20-25%, a világban máshol 10%! (Cameron, 1994. 239.) 5011 Későbbi uradalmi összeírásokat nem tudunk felhasználni a longitudinális vizsgálathoz, hiszen 1724-ben Szécsény, Gyöngyös és Gyöngyöspata kikerült a Koháryak kezeléséből, s ekkortájt (BalassajGyarmatot a Koháryak divényi uradalmához csatolták. 51,1 B. Gál, 2003. 403. 5,12 Pálmány, 1996. 57. 147
