Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)

I. A felhasznált főbb források

Pest vármegye alispánja lett, más irányú elfoglaltságai talán az uradalmi ügyintézéstől elszólíthatták.21

Gömrey János kimutathatóan 1716-tól intézte a szécsényi uradalom ügyeit. Szűcs András készítette a Koháry család osztott és osztatlan javairól készült számadásokat 1720-tól egészen 1725-ben bekövetkezett haláláig. Ezt követően a füleki és sági uradalmak ügyintézését Trajtler István vette át, miközben Pongrácz László lett a Koháry-féle divényi uradalomhoz tartozó zsélyi jószág tiszttartója.22

Az általunk közölt iratokból nem derül ki, hogy kit bíztak meg az urbáriumok elkészítésével, de a Nagy Iván által 1858-ban publikált (balassa)gyarmati urbárium szövegvariánsa elején feltüntették, hogy Koháry II. István zsélyi uradalmáról Gömrey János készítette el az összeírást.23 Gömrey, a „méltóságos úr tiszte” 1716- ban Szécsényben élt a „templom előtt való utcában”.24 Jó okkal feltételezhetjük tehát, hogy a zsélyi birtokon kívül legalább a szécsényi uradalom összeírásáért is ő felelt. Valószínű azonban, hogy Gömreyre hárulhatott az 1716. évi úrbéri összeírás elkészítése, s talán a két évvel későbbié is.

Az urbáriumoknak általában csak az évszámát ismerhetjük meg a forrásból. Nagy Iván forrásközlése alapján tudjuk, hogy a zsélyi uradalom urbáriumát 1716. január 5-én jegyezték le.25 Kivételes jelenségnek számít, hogy a gyöngyösi uradalomhoz tartozó települések nagyobb részénél feltüntették a pontos dátumot. 1716. február 17-én Gyöngyös urbáriuma készült el, február 18-án Adácsé, 19- én Horté, 20-án Gyöngyöspatáé, 21-én Gyöngyöstarjáné, 28-án pedig Keszegé.26 Egy-egy település urbáriumával tehát egy nap alatt végezhettek, vagyis nem vett igénybe sok időt az elkészítése.

Az összeíró az adott településen élők közül vett maga mellé néhány embert, akik az egész falu, mezőváros nevében nyilatkoztak. Nem minden település esetében derül ki, hogy kik voltak ők, mégis tehetünk néhány rájuk vonatkozó megjegyzést. Az említett személyek közül többnek a neve nem szerepel az úrbéri összeírásban, tehát nem tudhatunk meg róluk többet, de akikről feljegyzés készült, azokról elmondható, hogy az adott helységben igen régóta éltek, ezért jó helyismerettel rendelkezhettek. Lehettek akár az adott település betelepítésével megbízott személyek leszármazottai is, általában azonban idősebb, vagyonosabb emberek voltak, akiket közmegbecsülés övezhetett.

21 Nagy, 1857.92.

22 „Provisoris Bonorum Ziliensium ad Dominium Divin pertinentium” (§ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil'akove. A füleki uradalom számadásai [1720-1731].),

„zséli Ispánság járásának” (Nagy, 2004.).

25 Nagy, 2004.

21 Szirácsik, 2007. 26.

25 Nagy, 2004.

“Szirácsik, 2007.109., 113., 119., 125., 137.

15