Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
lomnak: Súnyalmás, Súny, Bátka, Gárdony, Keresztúr, Farkasalmás, Drai, Patvarc, illetve a földesúri rendezésre váró Hollókő vár. A zsélyi uradalomhoz (Balassa)Gyarmat mezővároson kívül Zahora, Zsély, Szklabonya, Kisújfalu, Óvár, Bússá, Kiszellő falvakat csatolták. A gyöngyösi uradalomban két mezőváros is volt, de Gyöngyös és Gyöngyöspata mellett ide tartoztak a Nógrád, illetve a Heves és Külső-Szolnok vármegyékben lévő Adács, Visznek, Hort, Keszeg és Herencsény falvak is. Koháry II. István füleki uradalmában éltek a Fülek mezővárosi gazdák, akik egy birtokigazgatási egységhez tartoztak az uhorszkai, garábi, nyitrai, nagydaróci, bolyki, galsai, sávolyi, persei, bolgáromi, kovácsi, csákányházai és a Gömör vármegyei sidi gazdákkal. A két füleki uradalom pusztái Szamotercs, Szalatnya, Bucsony, Galamba, Telek, Szentfalva és Veselény voltak. Megjegyzendő azonban, hogy a (karancs)sági uradalom urbáriuma nem maradt fenn, tehát a hozzá tartozó települések adatait nem ismerjük. A (karancs)sági uradalom ekkor (Karancs)Ság, Ságújfalu, Etes, (Karancs)Apátfalva, Litke és Tőrincs falvakból állt.491 A XVIII. század elején még mindig érezhető volt a hódoltsági idők alatt elszenvedett pusztítás, a drasztikus népességcsökkenés. A török kori pusztítások nagyban hozzájárultak a pusztásodáshoz. Az 1598. évi házösszeírás alapján lakott volt például Bátkapuszta, Farkasalmáspuszta, Szentfalvapuszta.492 A végvárként működő (Balassa)Gyarmatot 1663-1665 táján tették valódi pusztává a törökök, akik Thököly Imre csapataival kiegészülve Füleket is elnéptelenítették az 1682. évi ostromkor. Szécsényt, amelyet 1683-1684 telén a pestis és éhínség sújtott, nádori parancsra pusztították el.493 Még Gyöngyöspatát is elhagyták lakói rövid időre. 1687 februárjában a Heves és Külső-Szolnok vármegyei adószedő azt jelentette, hogy a gyöngyöspataiak elmenekültek, mert a szegénységük miatt nem tudtak adót fizetni, csak később tértek vissza ide a gazdák.494 Gyöngyös azonban a török hódoltság ellenére is lakott maradt. Nem volt ritka a XVI-XVII. században, hogy Gyöngyösre szöktek a Nógrád vármegyei jobbágyok, például Szécsényből is számos család.495 A törökök kiűzése utáni békeévek kedveztek a Heves és Külső-Szolnok vármegyei mezővárosok újjáéledésének, illetve a Nógrád vármegyei mezővárosok újratelepítésének. A három nógrádi mezővárosban kimutatható a földesurak által irányított, szervezett betelepítés, ami Füleken az egyedüli birtokosnak tekinthető Koháry családhoz - gyakorlatilag Koháry II. Istvánhoz -, (Balassa)Gyarmaton a Balassa Bálint-féle 1671. évi sikertelen telepítési kísérlet után ugyancsak Koháry II. Istvánhozhoz és János testvéréhez, valamint özvegy Szunyogh Gáspárné Or-491 Szirácsik, 2007.; SABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Filákove. A füleki uradalom számadásai (1720-1731). 492 Dávid, 2001.234-238. 493 Pálmány, 1986. 70., 86., 91. 494 Soós, i975. 232. 495 Belitzky, 1973. 195-196. 146
