Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)

III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása

kor költözött el, amikor „a török Bécs alatt volt” 1683-ban.479 A (balassa)gyarmati Oravecz János az Árva vármegyei Nyisnyáról jött 1691-ben, „ottan kamara jobbágya volt Thököly rebelliója után”, Thököly fejedelemségének bukása pedig 1685-re tehető.480 A gyöngyöstarjáni Kerekes Gergely „Buda vételétől fogva itt lakik”, azaz 1686-tól.481 Fabian György még kis gyermek volt, amikor az apja, Koháry II. István kocsisa Buda felszabadításakor meghalt. Az apja halála után az anyja Szátokra vitte, onnan költözött át Koháry keszegi birtokára.482

Koháry II. Istvánt apja halála után 1664-ben Fülek vár kapitánya lett, ahol 1667-től a törökök ellen harcolt 1682-ig, majd 1686-ban dunáninneni főkapitánynyá, a bányavárosok főkapitányává nevezték ki, részt vett Buda fölszabadításában, a következő évben pedig Eger visszafoglalásában, ahol jobb karját egy török golyó összeroncsolta. Az egri Szépasszonyvölgyet a kortársak róla nevezték el Koháry-völgynek.483 484 A Heves és Külső-Szolnok vármegyei birtokrészhez közeli Egerről azonban Fülekkel és Budával szemben egy gazda esetében sem tettek említést, amely csatában a földbirtokos Koháry II. István éppúgy részt vett, mint a füleki, budai harcoknál. Vajon a birtokán élők vagy az összeírás készítői tudhattak volna arról, hogy sok-sok esztendő után is fájdalommal emlékezett kézlövése miatt az egri harcokra? Koháry II. Istvánt ugyanis még a Rákóczi-szabadságharc után is foglalkoztatta az egri tragédiája. Bajthay István Kohárynak címzett 1713. évi levelében így írt: „Most utolszor Csábrágbjan] lételem alkalmatosságával, méltóztatott vala Excellenjtiád] emlékezetet tenni, ha találkozna-ém Egerbejn] oly ember, aki meg tudná mutatni, mely helyen lőtték meg Excellenjtiádat], én annak immár végére mentem, mert vannak, sőt az is most is Egerbjen], aki Excellen[tiádat] meg is lőtte, azután új kereszténnyé lett, mert amidőn Excellentiádon a lövés esett volna, akkor megállapodott volt Excellentiád, a lövés utá[n] indult meg Excellenjtiád] lebocsátván, s még most is, amely sáncokat Eger alá rakatott vala Excellenjtiád], Koháry (Koháry) sáncainak hívják, és nevezik”.485

A jövevények érkezésének negyven éve alatt azonban más kitüntetett történelmi események is zajlottak, így például a Rákóczi-szabadságharc 1703-1711 között. A bécsi udvarhoz hű Koháryak birtokait ekkor elkobozták, mivel II. Rákóczi Ferenc állama kiterjedt ezekre a részekre is. A gazdák azonban ezt az időszakot az időmegjelölésnél „kifelejtették”. Koháry II. István 1682 és 1685 között Thököly Imre fogságában volt, birtokait ekkor is elvesztette. A korszakot az urbáriumban Thököly „rebelliójának” minősítették ugyan, de legalább említeni merték.

179 Szirácsik, 2007. 142.

480 Szirácsik, 2007. 69.

181 Szirácsik, 2007. 138.

482 Szirácsik, 2007.144.

483 Sugár, 1973-74. 203.

484 található-e

485 $ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Ústredná správa majetkov rodov Koháry-Coburg, 2. doboz. Bajthay István levele Koháry II. Istvánhoz (Szécsény, 1713. szeptember 1.)

143