Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)

I. A felhasznált főbb források

leki uradalmának úrbéri összeírását. Koháry II. István füleki uradalmával azonban nem volt azonos Koháry Farkas fiainak füleki uradalma, a „méltóságos úr fiák” uradalomrészéről majd csak két esztendő múlva, 1718-ban készült urbárium.14

Az 1718. évi urbáriumban ugyan hivatkoznak az 1716. évire, de csak a Koháry

II. István birtokrészével kapcsolatosan, s nem említenek korábbi urbáriumokat a Koháry Farkas fiainak birtokára vonátkozóan. Érdekes megfigyelni azonban, hogy gyakorlatilag csak arról a birtokrészről készült el később az urbárium, amelyben a birtokaira nagy figyelmet fordító földesúrnak, Koháry II. Istvánnak nem volt része. Az 1718. évi urbárium célja burkoltan az lehetett, hogy Koháry II. István és Koháry Farkas fiainak füleki uradalomrészét egymástól jól elkülönítsék, ami részben az országbíró érdeke is volt.

A család birtokához tartozott ekkor a (karancs)sági uradalom is, ám ennek urbáriuma nem került elő. Talán ezt a birtokrészt kihagyták volna a földesúri összeírásból, esetleg ez az urbáriumhalmaz megsemmisült, vagy éppen lappang valahol? Nagyon kevés adatunk van a tárgyalt korszakra vonatkozóan, így a (karancsjsági uradalomról is keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy a (karancs)sági birtokrészhez tartozó települések 1703 áprilisában Koháry II. István kizárólagos kezelésében voltak.15 Ezt követően Koháry II. István „sági jószágáról” csak 1726- tól értesülhetünk a fennmaradt számadásokból.16 Látható, hogy éppen az urbáriumok elkészülése idején semmilyen információnk sincs a kérdéses birtokrészről. Mivel az országbíró sohasem adott zálogba más birtokot, feltételezhetjük, hogy az összeírás idején a (karancs)sági uradalom sem került ki a Koháryak kezeléséből.

A vonatkozó források hiánya miatt a korszak uradalmi tisztviselőiről is alig olvashatunk valamit az egykori iratokban. A Rákóczi-szabadságharc előtt Korponay János volt a Koháryak birtokainak jószágkormányzója, aki Rákóczi oldalára állt.17 A Rákóczi-szabadságharcot követően viszont nem találjuk a bécsi udvarhoz hű Koháryak tisztviselői között.

Bajthay István Koháry prefectusa volt 1710-ben.18 A Rákóczi-szabadságharcot közvetlenül követő időben Bajthay István intézte a Pest-Pilis-Solt, Heves és Külső-Szolnok, Nógrád vármegyei birtokok ügyeit.19 Bajthay jószágkormányzó volt kimutathatóan 1714-1720 között.20 1713-ban már táblabíró volt, 1749-ben pedig

H $ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil’akove. Urbáriumok (1716-1718). A forrás nyomtatásban is megjelent: Szirácsik, 2007.

15 Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL NML) IV. 7. d. Perceptoralia, „Rationes Dni Joannis Darvas de arenda decima” 1703.

16 SABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil’akove. A füleki uradalom számadásai (1726-1731).

17 Heckenast, 2005. 245-246.

'"Bánkúti, 1997.812.

I9SABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Űstredná správa majetkov rodov Koháry-Coburg, 1. doboz, Bajthay István levelei Koháry II Istvánhoz 1711-ből.

20Gombos, 1993. 39-40.

14