Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
I. A felhasznált főbb források
I. A felhasznált főbb források A Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokainak feltárásához két fő forrástípust használtunk fel. 1716-ban és 1718-ban készültek el a birtokok rendkívül informatív urbáriumai.11 1720-tól maradtak fenn a birtokok számadásai, többé-kevésbé hiányosan. A fennmaradt számadásokat Koháry II. István 1731. évi haláláig vizsgáltuk.12 Az urbáriumok A Rákóczi-szabadságharc alatt a bécsi udvarhoz mindvégig hű Koháry II. Istvánnak és a Koháry család többi tagjának birtokait elkobozták, s a Nógrád, valamint Heves és Külső-Szolnok vármegyékben húzódó birtokrészek is olyan nemesek tulajdonába kerültek, akik II. Rákóczi Ferenchez és az általa képviselt ügyhöz csatlakoztak. A szabadságharc múltával a Koháryak visszakapták az uralkodótól korábban kapott vagy örökölt uradalmaikat és zálogbirtokaikat, sőt újabbakat nyertek hozzájuk. A Rákóczi-szabadságharcot követően azonban a birtokigazgatás és a földesúri jövedelmek beszedése, vagyis a Koháry család gazdasági érdeke megkövetelte, hogy a hozzájuk visszakerült birtokaik állapotát felmérjék, s rögzítsék a jobbágyaik kötelezettségeit. Mindezek miatt kerülhetett sor a békeévek beköszöntével a két vármegye területén lévő birtokaik összeírására, urbáriumaik elkészítésére.13 A fennmaradt iratok tanúsága szerint 1716-ban hajtották végre a Koháry család szécsényi és gyöngyösi uradalmának, Koháry II. István országbíró zsélyi, illetve fü-11 Státny oblastny archív v Banskej Bystrici (a továbbiakban: §ABB), I. Rody a Panstvá, Rody Koháry-Coburg. II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil’akove. Urbáriumok (1716-1718). A forrás nyomtatásban is megjelent: Szirácsik, 2007. 12 §ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Filákove. A füleki uradalom számadásai (1727-1731). 13 Az urbáriumok magyarországi történetére vonatkozó általános ismertető készült. (Maksay, 1957.) 13
