Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
A Koháry-birtokokon élő gazdák 3%-a volt iparos a Rákóczi-szabadságharcot követő úrbéri összeírás alapján. A 29 iparos 52%-ának a származása nem ismert, három iparos helybelinek számított, míg 11 jövevénynek. A legtöbb iparos azonban egy mezővárosban koncentrálódott, ugyanis a Koháry-birtokok 1716. évi összeírása szerint Szécsényben 22 iparos élt.312 A szécsényi öt jövevény iparos közül V2-V2 házhelyet kapott Borbély János német jövevény borbély és a Kékkőről érkező Mészáros János, míg egész házhelye volt Csismadia Jánosnak, aki Gácsról érkezett, s Szécsényben a csizmadia céh tagja volt, valamint a jövevény Nagy Ferenc kovácsnak, nem volt házhelye ellenben Takács Antal zsellérnek, aki takácsként működött. A helybeliek közé sorolták a V.2 házhellyel rendelkező Mészáros András mészárost, Olasz Szűcs Mihály zsellért, aki vezetékneve ellenére szabó volt. Az ismeretlen származású 15 iparos többféle ipart űzött. A csizmadia céh tagja volt a V2-V2 házhelyes Csismadia András, Csismadia János és Csismadia Mihály zsellér. A gombkötő céh tagja volt az egész házhelyes Gombkötő Gábor, míg az ugyancsak gombkötő Gombkötő György zsellér volt. A szűcs céhbe tartozott az egész házhelyes Szűcs András, a V2 házhelyes Szűcs József és Szűcs János zsellér, a szabó céhbe pedig az egész házhelyes Szabó Mihály, V2 házhelyes Trajtler Szabó Ferenc, s vezetékneve alapján a V* házhelyes céhtag Szabó Gergely. Varga Mihály céhbéli Vargának nem volt házhelye, és Takacs Jakab takács, Molnár István molnár, Kovács Márton kovács zsellérek voltak.313 26 évvel az urbárium elkészülése előtt érkezett (Balassa)Gyarmatra az akkor két esztendős fiával élő Kovács Janó kovács, aki V2 telken gazdálkodott házas öccsével. Ugyanitt két iparos a letelepedését követően felhagyott egykori mesterségével. Prhlik István 1716-ban három- és tizennyolc éves fiait tartotta el 14 házhelyén végzett munkájából, ő Zólyom városából 20 évvel korábban költözött el. Laukonides János Sámuel fiával gazdálkodott У12 házhelyén, pedig ő 1700-ban még a Liptó vármegyei Szentmiklóson volt mesterember. A (Balassa)Gyarmaton házhelyet kapó iparosok korábban szabadmenetelűek voltak, előtte nem volt földesuruk.314 Az uhorszkai iparos, Szabó András 1704-ben érkezett a Gömör vármegyei Kiétéről, és 14 házhelyet kapott, akárcsak az ott élő helybeliek.315 A Zólyom vármegyei Bábaszékről még 1669-ben elindult, 1716-ban Keszegen öt- és tizenhat éves fiával együtt élő Serfőző Pál felhagyott serfőző mesterségével, s egész házhelyen gazdálkodott.316 A jövevény Ötvös Tóbiás ötvös gyermek és házhely nélkül élt Füleken.317 Az iparosok lehetőségei 312Szirácsik, 2007. 3i:,Szirácsik, 2007.25-33, ,|1Szirácsik, 2007. 68-81. 'I5Szirácsik, 2007.191. ,I6Szirácsik, 2007.142. 3I7Szirácsik, 2007. 152. 106
