Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
A Koháry-birtokok vizsgált összeírásaiban 55 pásztort említettek. Az összes gazda 6%-át képviselő pásztorok nem feltétlenül a jövevények közül kerültek ki, hiszen a pásztorok közül csak 22 fő volt jövevény, míg 33 helybelinek számított. A szécsényi uradalomban három jövevény és egy helybeli pásztor élt, a zsélyi uradalomban egy jövevény és egy helybeli pásztor, Koháry II. István füleki uradalmában pedig hat helybeli pásztor. A pásztorok döntő többsége a gyöngyösi uradalomban koncentrálódott, e birtokrészen 17 jövevény és 26 helybeli pásztort írtak össze, pontosabban Gyöngyöspatán 33 főt és Gyöngyöstarjánban 10 főt.307 Gyöngyöspatán azok a helybeli gazdák váltak pásztorrá, akik telki állománynyal nem rendelkeztek, csak némi szőlőt műveltek, a jövevény pásztorok szintén nem jutottak telki állományhoz, bár ők a szőlőn kívül irtásterületeket is müveitek. Gyöngyöstarjánban kizárólag olyan helybeli pásztorok éltek, akiknek egyáltalán nem volt semmilyen földterülete, míg a jövevény pásztorok vállaltak némi szőlőt is. A két településen csak a gazdák ökreit, teheneit és lovait jegyezték föl, de jól látszik, hogy a pásztoroknak csak kivételesen volt igásállatuk.308 A Nógrád vármegyei központú uradalmak egy-egy településén legföljebb két pásztor tartózkodott 1716-ban. A szécsényi uradalomban két-két pásztor Ecsegen és Rimócon, a zsélyi uradalomban egy-egy Zahorán és Óváron, Koháry II. István füleki uradalmában kettő Persén, illetve egy-egy Bolykon, Sávolyban, Bolgáromban, valamint a Gömör vármegyei Síden. A 12 pásztor közül a szécsényi uradalomhoz tartozó két jövevény ecsegi pásztornak volt házhelye és igásállata, továbbá a zsélyi uradalom egyetlen helybeli pásztorának kis szőleje, de a többi pásztor neve mellé sem állatállományt, sem pedig földterületet nem jegyeztek fel.309 310 A gyöngyösi uradalomhoz tartozó Keszegen két jövevény gazdáról jegyezték meg, hogy korábban pásztorként dolgoztak, de Keszegen már mindketten felhagytak a pásztorkodással, mert házhelyet kaptak. Pásztor Antal a Hont vármegyei Alsópalojtáról érkezett Keszegre, „de még mikor a török Bécs (Becs) alatt volt, akkor elszakadott onnét, azóta hol együtt, hol másutt pásztorkodott”.il° Krik Pál Bars vármegyéből, Csernolehotáról származott, „de ottan csak pásztor lévén, szabad volt neki elmenni, ahova szerette, urat nem ismert”.311 A pásztorrá válás 507 Szirácsik, 2007. 3IIS Szirácsik, 2007.125-141. 3119 Szirácsik, 2007. 310 Szirácsik, 2007.142. 311 Szirácsik, 2007.143. 105
