Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)

III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása

Mások az új lakóhelyükön maradtak. Csak György Rimócról „elszakadott Hugyagra szolgálni, ottan megtelepedett, már most gazdaember”.260 A horti Feyír András és öccse, József Hatvanba került, „ottan jó gazdák” lettek.281

Valószínűleg szervezett telepítés hatására indultak Koháry jobbágyai (Békés)Csaba felé. 1718-1722 között impopulátorok járták többek között Nógrád vármegyét, hogy a Harruckern-birtokra gazdákat csalogassanak.

A (Békés)Csabán megtelepedők között volt a garábi Oravecz Pál (4,5 dika), Kokavecz/Oravecz György (2,5 dika) és Grecs/Gres Tamás (10 dika).282 Az 1719- ben elindulok 1716-ban még Koháry II. István birtokán örökös jobbágyok voltak. Oravecz Pálnak lA házhelye volt, de három éves fián kívül vele egy háztartásban élt az akkor tizennégy éves öccse, György is. Grécs (Grecs) Tamást ekkor öt éves Mihály fiával írták össze Vi házhelyen.283

A további vándorlást előmozdította a máshol felkínált mentesség, valamint a betelepülők között kialakuló jelentős vagyonkülönbség. Oravecz György is viszonylag alacsony adóalappal rendelkezett (Békés)Csabán, el is költözött Makiárra, majd miután reményei nem válhattak valóra, 1753-1754 táján visszaköltözött (Békés)Csabára.284

Az Uhorszkáról 1719-ben elinduló Fedor János, Vakarács András, Öröm Mátyás, Madar Lukács, Kecska Mátyás és Havra András nem telepedett meg (Békés)Csabán.285 Ugyanis csak a gazdák hozzávetőleg 60%-a maradt (Békés)Csabán, a többiek jobb lehetőségek reményében továbbálltak. Az 1716-ban készült úrbéri összeírásban néhányat be tudunk azonosítani e szökevények közül. Vakarács András, Oren (Öröm) Mátyás Va telkes jobbágyai voltak Koháry Farkas fiainak. Magyar (Madar) Lukács viszont Koháry II. István Va telkes jobbágya volt. Az említettek közül mindegyik örökös jobbágynak számított Uhorszkán.286 Nekik tehát a Békés vármegyei célállomás nyújtotta lehetőség sem volt elegendő.

Az egy településről elszökő gazdák valószínűleg tarthatták egymással a kapcsolatot, hírt adhattak egymásnak az adott helység viszonyairól. Mindennek köszönhető talán, hogy Szappanos Márton, aki a többiekkel ellentétben 1719-ben nem (Békés)Csabára, hanem Gyomára szökött, néhány év múlva egykori földijeihez, (Békés)Csabára költözött. Egyébként Szappanos is 1716-ban Koháry Farkas fiainak Va telkes örökös jobbágya volt Uhorszkán.287

““Szirácsik, 2007. 56.

281 Szirácsik, 2007.125.

282 Molnár, 1991.430. “’Szirácsik, 2007.158. 28,1 Molnár, 1991.451

285 MNL NML IV. l/b-2. Szökevények összeírása 1720-ból. Öi.: 12. Füleki járás.

286Szirácsik, 2007. 190.

287Szirácsik, 2007.189., MNL NML IV. l/b-2. Szökevények összeírása 1720-ból. Öi.: 12. Füleki járás.

90