Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)

A birtokos vagy annak helytartója

var, sütt vagy mások által maga különös gondviselése mellet azokat tétett, a háznak belső épségére, a gyermekek táplálások és nevelések módjára, az apró majorság és több efélékre ügyel, de a mezei gazdaságba, adás vevésbe, építésbe és jussunk védelmezésébe is igazi élet társ. És nékem szerentsém vagyon nemtsak sok gazdag nemes aszonyságokat ösmérni, akiknek tudományok, erejek és erények után tulaidon fáradozásinak maid tsak többet köszönhetnek maradékai és rokonnai boldog és bátor helyheztetéseibul, mint az gazda uramnak, de még nagy familiáú aszonyságokat is esmerek, akik férjek valóságos fő cassierjai,’23 secretariussai323 324 és nemzetségek fénye híf felesszerzői. Elfeleitetthetlen csillag e nemben Istenben boldogult ditső Széchenyi Ferentzné született Festetits grófné.325 - Hol az a magyar, aki hazájának öttven esztendőktül fogva nyíltt gazdasági kifeitődésébe és tudományos intézeteinkbe tsak egy kevéssé jártos, ki velem egyet nem értene és ezen nevek maradékit nem magasztalná?

De még hány emlétésre méltó özvegy aszonyunk is vagyon, akik őseink bölts törvényeit, melyek által az aszonyi nemnek polgár nemes jussa és ország tagja disze adatott, igaz fényre hozták és bebizonyították, mit nem tehet gyenge kézzel a törvényes erő, valóságos tudomány és az iparkodó erény? Tsak erőltettve halgathatom el sok számos özvegy aszonyok neveit, kiket példás gazdaságbéli munkálkodások egy részent, más részint gyermekei derék és külömböztetü nevelések által megérdemelnek az emlékezet oszlopába béiktattni, de sokan még élnek és így tsak gondolatomban, de tiszta szívembül hódolok érdemeinek.

Figyelmet érdemel most a birtokos helytartója és szükséges, hogy

323 cassier - pénztáros

324 secretorius - titkár, titoknok

325 Széchényi Ferencné, gróf tolnai Festetics Julianna (Jablonca, Abaúj-Toma vm., ma: Silická Jablonica, Szlovákia, 1753. október 30. - Nagycenk, Somogy vm., 1824. január 20.) főúmő, csillagkeresztes hölgy. Kiválóan beszélt és írt magyarul, németül, olaszul, franciául és angolul. Rendkívüli műveltségéhez hozzájárult az apja által alapított keszthelyi könyvtár és öccse, Festetics György udvarának szellemi miliője is. 1772- ben ment férjhez Széchényi Józsefhez aki baleset következtében hamarosan meghalt. 1777-ben házasodott össze gróf Széchényi Ferenccel, a Magyar Nemzeti Múzeum és Könyvtár megalapítójával. FIosszú ideig Balatonffireden éltek. Férje hivatali beosztását követve költöztek Zágrábba, Pestre, Bécsbe, de sokat időztek Horpácson és Keszthelyen is. Festetics Julianna természettudományos érdeklődése révén jelentős ásvány- és ősmaradvány-gyűjteménnyel rendelkezett. 1803-ban ő is gyarapította a múzeumot, ezzel megteremtette a természettudományi gyűjtemény alapjait. Sokat jótékonykodott. A Ludovika Katonai Akadémia részére kétszer is 2000 forintot juttatott. Gyermekeik közül a legismertebb a „legnagyobb magyar”, Széchenyi István.

87