Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)
A birtokos vagy annak helytartója
elegendőképpen meg nem ditsérettelhető mély és térés értelmébe) tengele minden polgári életnek, vezértsillagunk ez élet minden habbozásai, minden örömei közöt, és még ott is emeli fel reménységünk zászlóját, ahol e gyönyörű világnak minden kintse, nagysága és kelleme árnyékba dűl, tudniillik a sirrhalmunkon, mert az igazság a jelen való esmértt haldokló életbül, mint a szivárvány a vízözönen túl, bátorságai mutatt egy jövendő, még esméretlen, de örökös életre, és az igazság ez élet páljáján, mint annak végén, nem hágy félni. Justum et tenacem propositum, Virum etc.321 Az igazságnak tehát (justitia et veritati[!], der Wahrheit und dem Recht) hódul az egész emberi társaság és minden személy. Fő java és törvénye is a gazdakormányozónak, mert szabadságunk vagyon, de nints fíiggettlenségünk és az önnkénynek országlása elmúltt az ész és lelki isméret által, még az álatok és plánták ellen is, annál inkább az emberek közt élő viszont kötelezések környékében. Szabad az urnák magának birtokjában helyet és jövedelmet tetzésse szerint osztogatni, de már hatalmasság, ha azt elegendő ok nélkül viszavonya. Szabad kénye szerént alkalmattlan individuumot tisztségbe emelni, protectzióval jádzani, de már nem szabad az a helytartójának, főtisztjének, melyrül maid bővebben a maga helyén szólok, itt tsak arra akartam figyelmetessé tenni a birtokost, hogy a kormánya másadik részében, tudniillik az rendessen elszerkesztett gazdaságának gyakorlásában mi legyen a fő tzélja fő vezető gondolkodása. Mert mint322 a maga haszna, mint a Társaság jóvoltája az igazságon alapul és enélkül meg nem álhat, azért az arra vezető okosság és ügyesség legczélerányosabb módja a gazdálkodása illendő haszna elnyerésére, ami ezen tsak általlában előadatott maximáknak (megengedtessen ez a szó) bővebb magyarázat]'ára szolgál, magától kitetzik ezen írásom foltatásából. Szükséges, hogy az birtokos úr mellet a feleségét is emlétsem. A feleség Magyarországban, amint már a neve is kimerítőleg megmutatja: nem tsak a maga aszonyi gazdaság köribe, valamint az minden nemzeteknél találtatik, boldogításunkra forog - főz, moss, fej, fony, szöv, 321 Justum et tenacem propositi virum (lat.) „Igaz és szándékában állhatatos férfiút... [kiegészítve: sem a hatalmasok komor tekintete, sem polgártársainak heve soha el nem tántorít].” Horatius ez ódáját (3, 3, 1 —4) szavalva, lépett vérpadra 1795. május 20-án Laczkovics János, a Martinovics-összeesküvés részese. Ez volt továbbá Kossuth Lajos beköszöntője a Pesti Hírlap első számában 1841. PALLAS („Justum et tenacem propositi virum” címszó) 322 Itt: ’mind..., mind’ értelemben. 86
