Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)
A birtokos vagy annak helytartója
képzeledésbe álított machinával, hogy a machina részit a mester kénye szerént és tudományához képest maga farag, tsinál, elkészít, amidőn az embereket úgy kell venni, amint vágynak, és már örülnünk kell, hogyha nagyába kívánságunknak megfelelnek. De tagadhatattlan erre nézve is, hogy az értelmes kormányozó alkalmatos helyeztetés által kevessebb eszü és tehetségű szolgának nagyobb hasznát vehet, mint az érteden, sokkal jobb eszü és szorgalmú tisztnek vagy tselédnek. Hasonló abba lévén az igató kotsishoz, ki tsak a befogás változtatása által, amidőn a lusta gyeplőst a rúdhoz, a nyughatatlan nyergest pedig helette a gyeplő alá fog, derekassan és fütyülve elviszi a terhet, holot az előtte való gyájóbb316 317 legény bajai, veszedelemmel, rázva, vágva és még a lovak kínzásával is jaigattva, káromkodva fáradozot. Ne tessék ezen hasonlatosságot rósz néven venni tiszt társaim, iszen még az aszonyt sem hasonléthatom másai jobban öszve, mint egy szép, vérmes, drága paripával, amelyen kényessem, gyönyörködve és a világ irigységirc parádétoz, utazik, vitészkedik, de még-sánezot is átugrik, aki meg tudja felnyergelni és mcgüllni tudja amint illik, és akinek férfias markába bátron, ha mindjárt könyen lebeg a kantárszár, nem kell annak sarkantjú se ostor, melyekei együtt az érteden a hegyke vagy a tompa lovászt elkapja a paripa és a legelső árokba vagy potsétába-levetti.;|7-Tekéntsék meg Balassa318 hazánk fiát, hogyan patkoltatja meg a legmakatsabb czödört319 is, és tanuljunk ebből. Tudjon tehát a kormányzó „quid humeri valeant quid ferre recusent”320 és el lévén rendessen gazdasága minden részeibe szerkeztettve. Vezérelje azt szintén oly vigyázattal, figyeleméi és igazságai - mert az igazság (nyelvünk 316 gyájó - feltehetően cigány nyelvből eredő (gadzsio=paraszt) elterjedt kifejezés lehet, bátrabb, vakmerőbb értelemben. Nem találtunk rá korabeli forrást. 317 Ez a szövegrész az eredeti kéziratban is át van húzva. 318 „A mai erőszakmentes lóidomítók elődjeként számon tartott Balassa Konstantin [Szilárd] (Ochrida, Macedónia, 1792. [1795.] október 18. - Pest, 1862. január 10.) 1810- ben, mint hadapród lépett a 6. számú huszárezredbe, melyben 1825-ig főhadnagyként szolgált, és az 1813-1815 közötti hadjáratban részt vett. Ezután a lovak idomítására adván magát, ebben nagy ügyességet és ismereteket szerzett, úgy hogy Lajos cs. kir. főherceg és a reichstadti herceg előtt is bemutatván képességeit, I. Ferenc király, soron kívül, a 2. dsidás ezredhez századossá nevezte ki s évenként 300 frt pótlékdíjat nyert. 1840 óta nyugdíjas őrnagyként Pesten élt. Fő műve: Az erőszak nélküli patkolás czímmel Hoffner József által ford. Pest, 1828. jelent meg.” SZINNYEI 319 csődör-Az ősi eredetű „mén”-nek, a hímivarú lónak másik, a 13. századi kun-besenyő eredetű neve. 320 [„Sumite materiam vestris, qui scribitis, aequam / viribus et versate diu] quid ferre recusent, /quid valeant umeri." Horatius Ars poetica 39—40. sor. LATIN LIBRARY [Tárgyat erőtökhöz képest válasszatok, írók! Fontolgassa soká ki-ki,] hogy mit bír meg a válla és mit nem. (Illyés Gyula ford.)
