Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)
A birtokos vagy annak helytartója
tudniillik a mezei gazdasága minden ágzatjai tőle vévén az indítást, természetessen reá hasznossan viszahassanak. Elkerülhetettlen tehát, hogy azt, amit űz, mennél tökéletessebben értse és az arra czélozó alkotmányt táblámban VII szakaszokban előadott minden ágazatjait általiássa és czélerányossan kormányozza. Hogy ez alapos tanulás, tapasztalás és szüntelen való törekedés nélkül nem lehet, ki tagadhatja? - Kell ahoz tehát nevelés, tanítás, gyakorlás és idő, hibák nélkül sémi esetre sem történhetik meg, és sok fáradozás és figyelmetes gondviselés nélkül a gazda nem boldogul. Fentartom magamnak a gazda neveléséről gyakorlásáról és olvasásról ez írásom végén szollani és úgy képzelem most magamnak és Olvasóimnak a jó gazdát, mint egy megértt férfiat, aki a gazdálkodásra maga és familia vezérlésére már alkalmatos és törvényessen szabad akaratú polgárt. Akármely nagy tudományú és tapasztalású legyen a birtokos úr, mint gazdaságának fő kormányozója, már az emlétett táblámból is világossan kitetzik, hogy környülállásai és jószágai kiterjedéséhez képest más emberek segétségekre, szolgálotjokra s munkájokra szorul, ezek czélerányos elintézése, feltett planum szerént való rendes vezérlése és abból nyerendő haszna (e pedig az idő és környülállások szerint mennél nagyobb legyen) foglalja magában az kormányozásnak egész mesterségét, és ezáltal gyakorolva és valóságossan (practice) életbe szál, amit én az előbbenyi tzikelyekben a tőke, forgó és használó kapitálisról elmélkedtem. Ha még ezek mellet a birtokos gazdálkodásának tiszta hasznát az előadott mód szerint utóbbi haszonal (Nachhaltigen Nutzen) jószága gyarapodására, a bátorság és oltalom szerezményre (reserve fond)315 fordította, egyik részét pedig gyönyörködtetésére vagy polgártársai boldogítására, haza betsületére és maga mulatságára eszesen elköltette, elérte tzélját, és nem héjába élt. - Ennek elérésén az első legnehezebb és legtöbb emberesméretet (antropológiát) kívánnó dolog a segédtisztek, szolgák és tselédek rendes szerkesztetése (coordinatio), tudniillik, hogy mindeniket a maga helyére álétson, tsak olyant bízzon mindenikre amihöz ért, és többet ne várjon tőle, mint esze és ereje megbirr. Hogy ez minden alkotmánynak alapja, oly bizonyos, valamint az, hogy nem tsak tudomány, de még szerentse is kell a valamenyi szükséges és alkalmatos személyek feltalálásához. Következőleg oly szerentsés az úr, aki jó szolgát talál, mint a szolga, aki jó úrra akad, és ebben külömbözik meg oly nagyon az emberek elszerkesztetése egy alkotmányba az előbb 315 reserve fond - tartalékalap 84
