Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)
Tekintetel a magyar hazánk gazdasági velejére
legkedvezőbb időkből származnak és a mostanvi álapot tagadhatattlanul azokat bebizonyítja. - Ne avatkozzon a gazda költséges uj próbatételek, czifra épületek, vidéki marha szerzésbe egyáltallában az forgó kapitális megnagyobbítására, minek előtte a tőke, azaz léte és jószága rendes alkotássá (coordinatio) bátor és egyerányos öszvehangzásba nem hozattatott. - Gondolja meg jól és számolyon félékeny takarékosságai, ha kamatra pénzt felvesz avégre, hogy investitiókat eszközöljen, de még akkor is kémélve terhelye magát nevezetes adósságai, ha fekvő jószágot venni alkalmatossága vagyon. Mert ha ilyen calculusok nem tétettnek vagy hibássok, nem tsuda, hogy sok régi gazdákat, kiket Schlendriánistáknak nevezni tetzik, takarékosság mellet szerezni, pénz kamatra kiadni, mellete pedig haidani barátságos vendégfogadásai (Gastfreundschaft) gyönyörködni, famíliáját és tselédjeit boldogítani látunk. - Midőn újabb gazdákat (akiket ellenben a könyvbelieket neveznek) helyes planumokal, kiterjedet tudományai és legszorgalmatossabb iparkodás mellet bai és adósság örvényébe úgy keveredni tapasztaljuk, hogy nemtsak a gazdálkodás és haszon elegendő, de még a forgó kapitális is elnyelettetik, végtére még a tőke, maga a birtok is veszedelembe kerül. Észt szükséges volt egy kevéssé bővebben kifejezni és hosszassab lenni, ami másként nem szokásom, de mivel az elértéstül tartottam midőn felálétani látszottam e thesist. - Omne tulit punctum qui miscuit utile dulci?282 és mikor a jó gazdának mulatságot és luxusra való költséget is engedek, amidőn erőt, tudományt és erényt tőle kívánok, annak a képe forog eszembe, akit Thaer283 is tökéletes gazdának betsül és melyféle férfiakat, nagy és kissrangú hazafiak közöt gazdag és szűk életű idegen és külföldiek közt hála Isten! nagy számai ösmemi szerentsém volt. - Mert bizonyossan! 282 „Omne tulit punctum, qui miscuit utile dulci,...” (Horatius, Ars poetica, Epistulae III. könyv 343. sor) „Tán az a leghelyesebb, mi gyönyörködtet, de tanít is..." Költői fordításban: „Vagy használni akar, vagy tetszeni vágyik az ének,|vagy kidalolni a »kellemes és hasznos« tudományát.” (Bede Anna fordítása.) LATIN LIBRARY Verseghy Ferenc bővebb magyarázó átírásában pedig: „A’ mi Öregeink megvetik az olylyan Költeményeket, mellyekben tanúlságok nem találtatnak; ifjú és büszke vitézeink pedig az igen komoraknál nem sokat tartózkodnak. Az teend mindnyájoknak eleget, a 'ki a’hasznost a’ kellemetessel öszve kaptsolván, az Olvasót gyönyörködteti egyszersmind ’s taníttya is.” Lásd VERSEGHY, 1821. [Az eredeti nyomtatványban elrontott oldalszámozás miatt a 63. oldal után 54-től újra kezdődő lapszámozás 60. oldalán], 283 Thaer, Albrecht Daniel - Lásd 207. számú lábjegyzetet! • 76
