Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)
Tekintetel a magyar hazánk gazdasági velejére
tsak azok változtathatták hazánk ábrázatját egész országunk szét,284 még a béka lakhely Ormányságba is285 (nemigen sok magyar fog találtatni, aki ezen tartományt és a közmondásba élő Perdótz286-falu helyét tudná) azon kelemetességre és haszonhozásra, mely által az európai nemzetek között kiműveltségünk rangját elfoglaljuk és már nemtsak a tudós angoly és frantzia betsül, aki már régen más visgálló szemmel Magyarország flóráját és geognosticáját287 megesmérte és erköltsünkrül is emberül Ítélt, hanem még a közelebb lakó német sogor is már nem tsupán vadembereknek nevez és már felülünk többet tud mint „sed finem fere habent pomum.”288 Szerentsés az a birtokos úr és famíliája; de boldog az a főtisztviselő is, akármely titulusa legyen! legyen az egy kies teleknek, egy pataki malomnak gazdája, térés szabad vidám pusztai friss vitéz, aki ménese, gúlája, birkái és göbölös ökrei között való kipihennés kedvéért, serény madár lóháton agarász vagy egész domíniumnak nagy, ditső kormányozója, aki a város piatzáról gondjait és gondolkodását az legutolsó gunyhóig szünet nélkül kiterjeszt. - Boldog és szerentsés mondám az, aki a létét igazán alapította, foglalatosságait rendessen kiszabta és szorgalmatossan foltatya. Ezeknek pedig hasznát úgy elrendelte, hogy bátorságára, gyönyörködtetésére, mások is boldogítására valami jusson. Az nemtsak magának és jelen korának szánt és arat, fejett és nyírett, bort, káposztát, dinyét, virágot termeszt, hanem az utóbbi haszonra is (Nachhaltigen Nutzen) ügyelvén, elavult és kiszívott földeket, mohos réteket és zsiván legelőket munka és tudomány által feléleszt, régi házomladékokat, mint régi neveket uj fényre emel, és nemtsak a motsárok letsapolásával, amelyek mindjárt neki is haszont haitanak, de gyümölts és erdei fanevelés által, melyekről a fiai tsak ehetnek, unokái is talán tsak tüzelni fognak, a 284 országunk szét - országszerte 285 Az Ormánság, vagy Ormányság tájegység Baranya megyében, a Dráva árterületén. Az ormánsági települések természeti környezetét a 19. századi szabályozási munkákig a Dráva ártere jelentette; a tájegység nevét a holtágak, mocsarak közül kiemelkedő földkúpokról („urmák,”„ormák”, „ormányok”), teraszokról kapta. KISS, 1937 286 A Festetics-birtok Berzencze (Somogy vm. Csurgói járás) falu határában létezett egy Perdócz-major, de a hozzá fűződő legendát vagy mondást nem sikerült megtalálni. Lásd Szállási Sándor: Berzencze község szociográfiája. Doktori értekezés, Bp., 1936. 287 Geognózia (gör.), a földön levő vizeket és vízrendszereket felölelő tudományága a geográfiának. PALLAS („Geognózia” címszó) - Feltehetően ezidőben olvashatta Bartosságh a Tudományos Gyűjtemény 1819. évi 3. kötetében (93-107. p.) és 1819. évi 4. kötetében (105-119. p.) BRIGHT, 1818. művének T. J. monogram alatt megjelent recenzióját. 288 „sedfinem fere habent pomum. ’’ - Itt: „... és végezetül említendő, hogy van gyümölcsösük.” 77*
