Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)

Tekintetel a magyar hazánk gazdasági velejére

létéhöz is már dicasteriumba232 száz és több személyeket tartani kéntelen.

Az öreg atyáink kiárendálták többnyire is jószágaikat és tagadhatatlan, hogy ez által országunkban a pallérozott mezei gazdaság magva úgyszólván hintetett el, mert az árendás közönségessen külföldi nevezetes summa pénzt a gazdaságnak más, új ága gyakorlására magával hozott, ahoz szükséges tudományt is és természetessen serény szorgalmat, utánalátást és munkásságot. így az árendás lakását télen nyáron a kibéreltt jószágban vette, a pusztákon házatskát szükséges, ha mindjárt közönséges oltsó istállókat épített, jármosökröket, ekékéket [sic!], szekereket szerzet és hozzá való béreseket fogadott. Úgy gyött be a német birka ezerenként, melyek nemesítéséhöz spanyol kossok által ditső Maria Theresia uralkodása alat az Udvar alkalmatosságot adott, és az árendások, kiváltképpen Fejér vármegyék szép térés pusztáiban igenis használtak. Ezt láttván a földesurak utánna iparkodtak, és ha ezek közül tsak csemelházj Csérnél233 urat, az árendások közöt tsak a Szent Ágothai Polinbergert234 nevezek, abból származik, hogy több neveket ide rakni nem akarok, mivel ha valamenyiket neveznem kellene, akiket tsak én tudok és rész szerént ösmertem is, százon fellől volna a száma - elég, hogy ezek által tapasztalva esmértök meg a

232 dicasterium - itt: az uradalom központi igazgatószéke

233 A nagy múltú, s a tolnai Festetics családdal rokonságba került Chernelházy Chemel család Vas megyei ága birtokán, Chemelházán (ma Csemelházadamonya) tartott fenn spanyol mintájú juhtenyészetet és nagyhírű ménest. Korábban, a spanyolországi tiltás feloldását követően a merinó juhokat - Mária Terézia rendeletére - 1765-ben a Fiume melletti Mercopailban (Ma: Mrkopalj, H.) létesített állami törzsjuhászatba vitték. Ebből a tenyészetből 1775-ben kapott Chernél Dávid tömördi, valamint Festetics Pál gróf keszthelyi uradalma. Az 1800-as évek első két évtizedében a Festetics, Chemel, Erdődy és más családok tagjai hibridizációs és szelekciós kísérleteket végeztek az állománnyal. (ANDRÉ, C., 1819. Verdiente Oekonomen: David Chemel in Ungarn. Oekonomische Neuigkeiten und Verhandlung [ONV] 27: 209-212.) Festetics Imre gróf az 1815. évi, a Juhtenyésztő Társaság megalapítására írt cikkében beszámol arról, hogy e nagy program elindítója Chemel Dávid volt, akinek tevékenységéről „honi Gaislerünk [Geisslern - lásd 66. és 242. számú lábjegyzeteket!]” megszólítással, elismerően emlékezett meg. FARI, 2004.

234 Polimberger (később Pálmaffy) család - Polimberger József (Fejér vármegye táblabírája volt 1828-ban) 1809-től bírta zálogképpen Dunacséb (ma: Celarevo, Szerbia) települést és környékét, mely 1809 előtt kamarai birtok volt. Még 1828-ban is a Polimberger család zálogbirtoka volt. Ugyancsak nagy juhtenyésztő birtokuk volt Szanád faluban (ma: Sanad, Szerbia), ahol 1842-ben az Áldásy-Polimberger (Palimberger) társbirtokosoknak 800-1000 juhra szolgáló hodályuk volt. [Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár E. szekció. Urbaria et Conscriptiones 233:9 - 1842. május 26.; 99. oldalán a falu határának térképe.] Polimberger József Szentágotán (ma: Sárszentágota, Fejér m.) nagybérlő volt, földjeit a jezsuita rend feloszlatása után alakult Katolikus Vallási és Tanulmányi Alaptól bérelte.

66