Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)

Előszó gyalánt szolgáló emlétés

Tournefort,35 Davy36 és Bechstädt,37 Tromsdorf38 etc[etera]39 citálások által megbizonyítani iparkodot, hogy „Trágyázás, és pedig a leghatalmassabb és legtartóssabb ajégessö.”-Megvallom egészlen elszédült az eszünk. „Na! - mondá az érdemes mecaenásunk, gróf Festetics György - Kívánnám tehát e betsületes úri és szörnyű chemiai tudós embernek, hogy ezen szép feltalálás és bölts kifejezés jutalmául, az Isten minden esztendőben jégessövel trágyázza a búzaföldjeit, de bezeg - tett mosologva hozzá - van e neki egyátallába földje?”

Ennélfogva kötelességemnek tartom életem és gazdaságbéli kifeitődésemnek raizolatját rövideden előadni, mert szorossan öszvekaptsolva vagyon életem tudományomal, mely után megbírálhatja az érdemes olvasó, várhat é hasznot javallásaimból vagy nem? Nem is átlóm e helyen egy érdemes német írónak xenionja40 után czimül (motto) kitenni:

35 Tournefort, Joseph Pitton de (1656-1708) - francia botanikus. Fő műve: Éléments de Botanique (A növénytan elemei), Párizs, 1694; (Latinul: Institutiones rei herbariae, Párizs, 1700.)

36 Davy, Humphrey, Sir (1778-1829) - angol vegyész. Pethe Ferenc már 1815-ben megjelentette a földművelés kémiai gyökereiről szóló művének magyar fordítását. (Elements of Agricultural Chemistry, in a Course of Lectures for the Board of Agriculture. London 1813.). Lásd még K.URUCZ, 2013. 208. p.

37 Bechstädt - Bechstadius, Johann Philipp Nikolaus, német jogász a 18. század első felében. Műve: Dissertatio inauguratis de abusu cessionis bonorum; quam [...] sub praesidio Bernhardi Ludovici Mollenbecii, [...]; publicae disquisitioni [...] ad diem 3 mart. 1718 submittit Joh. Philippus Nicolaus Bechstadius. Giessae-Hassorum, typis viduae J. R. Vulpii, 1718. - Lehetséges, hogy elírás és Trommsdorff tanítványára, a berlini, majd freibergi egyetem kémia, technológia tanárára, Sigismund Friedrich Hermbstädtre (1760- 1833) gondolt. Vagy Johann Beckmannra (1739-1811), a göttingeni egyetem természettan tanárára, akinek többször bővített, átdolgozott munkája, Anfangsgründe der Naturhistorie (Göttingen, Bremen, 1767.) a kor egyik alapműve volt. (KLINCKOWSTRÖM - NDB/ ADB. 1953)

38 Tromsdorf - Trommsdorff, Johann Bartholomäus (1770-1837), német patikus és gyógyszervegyész, az Erfurti Egyetem professzora, a Journals der Pharmacie alapítója. Vagy Trommsdorff, Wilhelm Bernhard (1738-1782) német orvos, kémikus és botanikus, az előbbinek apja. (LEPSIUS - NDB/ADB, 1894.)

39 et cetera - itt és a továbbiakban: „és így tovább”

40 A német író kiléte ismeretlen. A xénia (görög 'vendégajándékok') az epigramma műfaj változata, az irodalmi-művészeti élet jelenségeit polemikus szándékkal bíráló epigramma. Az elnevezés Martialisnak (a Satumália-ünnep alkalmából adott ajándékokat kísérő) epigrammakötetének címéből ered. Ironikus utalásként nevezte xéniának Johann Wolfgang von Goethe azokat a disztichonokat, amelyeket Friedrich Schillerrel együtt írt, s amelyekben az általuk képviselt esztétikai felfogás ellenfeleit gúnyolták, s az 1797. évi (Schiller szerkesztette) Musen-Almanachban tettek közzé. A 19. században a xénia kifejezés az irodalomkritikai gúnyversek műfajmegjelölésévé vált; ilyen értelemben használta Heinrich Heine, Kazinczy Ferenc, Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály.

32