Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)

Bevezetés

publikálatlan kézirata e tekintetben is különlegességnek számít. Ugyanis a kor viszonyaihoz képest színes magyar nyelvtudásáról tanúskodik, bár Széchenyi hasonló és közel egy időben megjelent munkáinak stílusát, választékosságát nem éri el.69 A szakkifejezések „magyarítása” éppen ebben a korszakban kezdődött, s a 19. század második feléig napirenden volt (ezért a szó egyértelműsítése kedvéért Bartosságh zárójelben sok helyen megadta a német és latin, néhol a francia nyelvű változatot is).70 Meglepő, hogy többször mégis a maihoz hasonló, tehát később valóban rögzült terminológiát használt, ez bizonyítja a kortárs szakírók műveinek széles körű ismeretét. így nyilvánvalóan olvasta azt a tanulmányt is, mely 1819- ben e kéziratával azonos témában jelent meg a Tudományos Gyűjtemény lapjain.71 Itt az „alfa és omega” álnév mögé rejtőző szerző72 a bemutatott 30 oldalas szemelvény alapján - mely főként a birtokkormányzó és az ispánok feladatkörét írta körül - egy készülő, bővebb tartalmú könyvet helyezett kilátásba, ha annak „betsit vagy haszontalanságát” olvasói felmérik és támogatandónak ítélik. Ismereteink szerint ez a kiadvány sem jelent meg később önálló könyvként. Ugyancsak ismerhette - amint kéziratában utal is rá: volt georgikoni hallgatóként - Nagyváthy János73 (mára klasszikussá

69 Bartosságh ezt a művét a gyakorlatba átvihető tanácsokkal - mint megjegyzi - gazdatársainak szánja segítségül, s kéri őket, hogy „...literatúránk e nemmében első lépésemet barátságos kegyelemmel nézzék.”

70 Ahol e kiegészítés egyértelműen a szó idegen nyelvű megfelelője, ott nem láttuk el lábjegyzetben külön magyarázattal.

71 Útmutató az Uradalmak ’s Uradalmi Gazdaságok Igazgatása Módjára. A’ Földes Urak’ hasznokra ’s a’ Tisztek Könnyebbségekre készítette aco (alfa és omega - álnéven). In: Tudományos Gyűjtemény, 1819. 9. kötet, 3-32. p.

72 Vári András e tanulmány szerzőjének - az általa bizonyára ismert írói stílusából ráismerve - Pethe Ferencet adta meg és talán abból következtetve, hogy a tanulmány előtt közvetlenül Pethe Ferenc szép, rézmetszetü mellképe található, Kaergling, Johann Tobias (1780-1845) bécsi művész alkotása. -Lásd VARI, 2002. 6. számú jegyzetében és cikkének irodalomjegyzékében.

73 Nagyváthy János (1755-1819) mezőgazdász, az első magyar mezőgazdasági kézikönyv írója, jószágkormányzó. Sárospatakon jogot és teológiát tanult, nevelő, tanár és katona is volt. 1786-tól több nagybirtokon gazdászként gyakomokoskodott. Festetics György gróf 1791-ben meghívta Keszthely központú birtoka jószágkormányzójának. Az uradalmat mintaszerűen megszervezte, és első ízben vezette be a kettős könyvelést. Fő előmozdítója volt annak, hogy a gróf Csurgón gimnáziumot építtetett (1792), s bár a megszervezésben az eddigi források szerint cselekvőleg nem vett részt, de elültethette a grófban a gondolatot a Georgikon megalapítására is. 1797 elején eddig ismeretlen okok miatt Festetics eltávolította Keszthelyről, és Csurgón használatra adott neki egy kis házat meg két jobbágytelket élete végéig. A kor értelmiségijeivel folyamatos kapcsolatban állt, szabadkőműves volt. Jelentős mezőgazdasági művei csurgói korszakából postumus

23