Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)

Bevezetés

vált állattenyésztési és növénytermesztési oktató könyvein74 kívül) birtokigazgatás és -szervezés témakörében keletkezett írásait.75

A kézirat külső mérete 21 x 25 cm. A 113 oldalas fűzött kötet jó állapotú, bár papírkötésének halványkék márványozású borítása a sarkoknál kitöredezett. Merített rongypapírból készült lapjaira lúdtollal írt a szerző. Az 1830-as évszám szerepel a címlapon. Valószínűleg ez az év, amikorra írója elkészült a müvei. Az írói név: „egy aradi [sic!]" és az évszám, mely utólag van a címlapra jegyezve, inkább női kézírásnak tűnik. Feltételezhetően az idős szakember lánya lehetett, aki apja utasítására előbbieket odaírta.

Az álnév választása biztosan Bartossághtól ered, az évszám is helyes, ezt a vízjel-meghatározás is igazolta.76

A kézirat papírján szereplő vízjel

jelentek meg. Felvilágosult, utópista társadalompolitikai röpiratokat is adott ki. MAGYAR ÉLETRAJZI LEXIKON; LUKÁCS, 2010. 266. p.; KURUCZ, 2013. 30. és 55. p.

74 Magyar házi gazdasszony. Pest. 1820. (2. kiadás, Pest, 1830.); Magyar practicus termesztő. Pest, 1821. (Előszava 1818-ban kelt); Magyar practicus tenyésztető. Pest, 1822. (2. kiadás 1824., 3. kadás 1826., Pest).

75 Lásd NAGYVÁTHY, 1821. Ugyancsak Nagyváthy alkotta meg a keszthelyi Festetics grófi birtokdirekció alapvető felépítésére és működésére vonatkozó legkorábbi instrukciókat. LUKÁCS, 2010., 266. p.; RUISZ, 1894.

76 Koronás magyar címer-vízjelét Ebedec (Nyitra, később Bars vármegye, ma Obyce, SÍ.) papírmalmában Saidl Ignác papírkészítőmester 1820-1832 között használta. Pelbárt Jenő festőművész, filigranológus, a Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság elnöke szíves meghatározása, melyért itt is köszönetét mondok.

24