Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)
Rendszabás, instrukció
Úgy látzik, mintha az élelmet könyebben adhatna az uradalom - a tiszt és tseléd pedig az megmaradandóval az idő ára változtatására nézve jobb reménység között forogna. Nem is mernék én ezen tekéntetben újítást javasolni, kivévén a fő tisztre, amelyrül magamat késsőbben ki fogom fejezni. A készpénzbeli fizetés közönségessen a mezei tisztség és cselédeknél második rangba tétetik és az élelem értékjét ritkán szokta föllülhaladni, annál kevessebb is lehet, ha rendes ruházat (libéria) a tselédnek adattatik. Hogy pedig a tiszt vagy tseléd fizetése az uradalom igyenes költsége nélkül még jobban pótoltasson, szokás még beneficiumot, különös haszonvételeket engedni, melyek által a dolgos, munkás és szorgalmatos tisztnek, cselédnek vagy inkább felesége és házinéppének alkalmatosság nyuitattatik valamit szerezni és így helyheztetését avval megszeretetted. Az illendő lakást úgyis magától értvén, azok közé számlálom a házi kertet, kukuritza, kolompér földet, káposztást, kenderest, lennest, nádast - marha tartást, rétet vagy szénát, szalmát - makolást vagy moslékot, kész kukuritzát vagy bizonyos hízók számát és a többit. Ami a pásztorokat illet, maid a maga helyén különössen szólok erántak midőn azokról a [.. ,]537 Tzikelybe lesz a szó. Most tsak egybefoglalom, hogyha mind eféléket tekéntjük és egy kiterjedett dominiumnak conventios tabelláját538 visgáljuk, azt foló ára szerént készpénzbe számozzuk, ugyan sokra megy ám a költség és talám mégse lesz egy személy is közötte, aki bő életei ditsekedhettne és akinek nagyobb serkentetésére és iparkodásra való felbuzdítására a rendkívül valókra is nem lenne szükségünk. - Amelyekre maid általmegyünk, ha egy javallásomat a fő tisztre nézve türedelemel drága Olvasóim meghalgatni méltóztattak. Akár a birtokos maga vagy felesége, özvegye vezesse a kormányt, akár helytartójára legyen az bízva, egy valóságos mezei gazdasági fő tisztnek kell lenni, aki a jószágon, tudniillik, aki minden rendessen alkottatott gazdasági testben a helyszínen lakik, legyen annak neve praefectus, inspector, tisztartó539 vagy akánnilyen, ha őtőle füg a fő rendelések bételjesétése, ha 537 A cikkely címe vagy száma nincs megadva a kéziratban. 538 domíniumnak conventios tabelláját - Az uradalom fizetési jegyzékét. 539 A Bartosságh által említett prefektus, inspektor és tiszttartó tisztségnév itt úgy tűnik, mintha egymás szinonimái volnának, de valójában nem azok, ami a későbbi szövegrészből már jobban kiolvasható. A prefektus, avagy a jószágkormányzó, illetve az inspector, vagyis a felügyelő a központi tisztségviselő-gárdához tartozott, miközben a tiszttartó az uradalmi 131
