Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)
Rendszabás, instrukció
vagy az istállók körül forgolódván estvére megint szüntelen az író asztalánál kínlódjon? Más az minden fertály végezetjével egy két éjtszakát, az esztendei számadás végével egy egész hetenként az álma részét feláldozni, azt a jó rend és a számadó tiszt maga bátorsága megkíványa és hozzászokik, de álapíttva (sistematice) a gazdaságbeli tisztet anyi írászságal megterhelni, hogy a között vagy a külső forgásába, hivatalos foglalatosságai között nem tud hová előbb fordulni? Bátron meg merem mondani - németül is maid megmondom ama bal része a morvái gazdálkodás módjának, melyet módéba527 vettünk, és mely most sokszor annak jele, hogy a fő kormány is nyáran a hüssbe, télen a jól fütött szobába az író asztalnál vagyon. - Kérem tessék figyelmezni, hogy én most nem a belső részérül a konnánynak, tudniillik a kantzelláriáról szóllok, melynek alkottmánya, de rendes órákra kiszabott telyes foglalatossága az írászság - de nem ok nélkül kimerétve fejezem ki magamat, hogy a számadás és mindennémü Normalis Laistromok formáit nyomtatásba nyuitván a gazdaságbéli tisztnek, azt minden fellesleg írászságtól menteni kívánom, mert tapasztalásból mondhatom, hogy tudván a tiszt, hogy a kormánynál combinatziókból hozattatik az ítélet, és ha írási munkáiba elmaradna, betsületje és előmenetele szenvedne, fő gondja jár a legiparkodóbb, legengedelmessebb és így a legérdemessebb tisztnek az írászságokra és mivel okvetthetettlenül az egyiknek vagy másoknak hátramaradni kell - ítélje mindenik hol lesz az elmaradás? az ura kára? - Akármiképpen haitsa fejét é vagy az a tudós fő kormányozó, aki talán magát ezen kifejezéseiméi érdekelve gondolja és mosologva létéként magasságából egy szegény könyvíróra - nem vehetem visza szavaimat nem egyszer, hanem számtalanszor találtam én az ispányt, tisztartót, véres verődtékjébe az író asztalánál, számtalan irományai elkészetések között, akik gazda létemet esmervén, jaigattva panaszolkodtak, hogy itt kell nékik kínlódniok, amidőn szénájok a renden fegszik - szántói tsak a hajdú szeme alatt ballagnak és több ilyen. - „Medium tenuere beati”528 és tsak érdemel figyelmet az felesleg való írászságok ellen merő kikelés egy olyantól, aki éppen midőn tanátsat közlel, maga firkál. - Talán ez is felesleg? Isten neki! Jót akarok felebarátimal, az írászi századba élünk, szabad a vásár, a többit az időre bízni kell. Ha az instructzio, regulamentum vagy akármiképp tetzik a gazdaságbéli rendszabásokat nevezni, a közönséges köteleségek, manipulatzio és számadás módját elegendő érthetőképpen úgy kifejeszte, hogy az ellen tselekvő tisztnek netalán pörrös idésztetésbe is törvény gyalánt szolgálhasson 527 módéba - divatba 528 „Medium temere beati” - „Boldogok, akik a középúton járnak.” (Közmondás.) • 128 •
