Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)
A gazdaságbéli kormány elkezdésérül
mellékes megkiméllést várni és kívánni, amely személy neki nem tetzik, ámbátor se ártalmas, se fölösleg nem volna is, bátran kiadhat raita; tsak anyi okossága legyen, hogy a határ, helyfekvés és több illenek kitanulására nézve a szükségeseket tartson meg. - Kivévén, ha a contractusa erre nézve (közönségessen az erdei personaléra416 nézve szokott az megtörténni) valamit rendelne. így nemkülömben az úr is, aki pénzen vett jószágot általvesz, ha maga haszna nem javasolja, az előbbenyi alkotmányra semmi megkímélésel nem tartozik. - De javasolja meg olyannak is, az árendásnak és az administratomak tsekély belátásom szerint, hogy amenyire tsak magok fogyatkozása nélkül meglehet, kenyértől más embert meg ne foszszák, szükségtelen változásokat hamaijába ne tegyenek és amenyire tsak lehet, a gazdaságbéli machinát erőltetett döffönésektől, fenakadásoktól, felrázásoktól kivált az első időpontba őrizzék meg. -Már II. a vagyonni figyelem minden birtokost érdekli, de mindenekelőt az árendás annak tökéletes és világos megtudása nélkül nem is lehet: mert aszerént mérsékelhetje ő, valamint az administrator is tartozásai kötését, plánumjait és kilátásit. Az első practikus munka tehát a jószág ingattlan öszveírása (conscriptio immobilium),417 melybül egyrészerül az allodiális föld,418 rét, legelő, erdő, szőlő, kert, nádas, bozót, zsiván419 homok, víz vagy kőszikla foganatja, holdszáma és minémüsége kitetzhessen - a másik részrül a jobbágyi házos és házattlan zsellér,420 munkás erejek, földbéresek, dézsma, regálék és egyébb rendes jövedelmek átlátthatassan, melyek szerént a vagyon folyó jövedelmét felszámlálni lehessen. 416 erdeipersortalé - erdészeti személyzet, alkalmazottak 417 immobilium - fekvő jószág: földtulajdon, telek, birtok, ingatlan 418 allodiális - allódium jogállású föld: majorság. - A 14. század után, a késő középkorban az allódium jelentette a saját kezelésben maradt földesúri birtokot, szemben a jobbágytelkes birtokrésztől. A 16. századtól azt a nyomáskényszeren kívül eső, földesúri birtokrészt, majorságot jelölték vele, amelyet főként jobbágyi robottal műveltek meg. 419 zsiván - itt: hitvány, sívó, terméketlen 420 zsellér, házas zsellér (lat. inquilinus, illetve inquilinus domesticatus) - a jobbágyparasztság egyik rétege. - Magyarországon a zsellérek a 14-15. században tűntek föl, a 15-16. század fordulóján a jobbágyság 20-30 %-át tették ki, számuk egyre nőtt. A zsellérség felső rétege volt a házas zsellér. Háza volt, de úrbéres földje kevés vagy egyáltalán nem. Az 1767. évi Mária Terézia-féle úrbérrendezés az olyan házzal bíró jobbágyot tekintette házas zsellérnek, akinek telki földilletménye nem érte el a nyolcadtelket (tehát 2-5 holdat). Ilyen csekély földterületen a házas zsellér is csak többkevesebb bérmunka vállalásával tudta magát fenntartani. Minden zsellér használati jogot élvezett az úrbéres közös legelőn. KÁT. LEX, 1993-2010 106
