Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)
A gazdaságbéli kormány elkezdésérül
rangjába tétettni, mintsem Trentsényi Mátyás,409 Czemi Gyúró410 vagy működésével és mintaszerűen berendezett gazdaságával európai hírt szerzett. Ugyanitt elhagyatott gyermekek számára nevelőintézetet, később pedig híressé vált gazdasági iskolát állított fel. 1830-ban még reáliskolát, később óvóintézetet is alapított. Egy időben a híres pedagógussal, Pestalozzival szövetkezett, ekkor Burgdorfban fennállott intézetét a Hofwyl közelében fekvő Buchsee várába helyezte át. Feilenberg korának egyik legtekintélyesebb mezőgazdasági írója volt s Festetics György gróf is tanácsért fordult hozzá, amikor Keszthelyen a Georgikonban javításokat tervezett. Tevékenységét Schöni: Der Stifter von Hofwyl. Leben und Wirken Feilenbergs (Schaffhausen 1874) című munka méltányolja. PALLAS („Fellenberg” szócikk”); ENCYCLOPAEDIA BRIT. X. kötet. („Feilenberg, Philipp Emanuel von” címszó). 409 Trencsényi Mátyás, a Szepes várának II. Rákóczi Ferenc seregei által történő elfoglalásában kulcsszerepet játszó kuruckori „szabólegény”. Szerepét más-más korokban eltérő nézőpontból hol negatívan, hol pozitívan kommentálták. HRADSZKY, 1884. 79. p. és R. VÁRKONYI, 2006. - Rákóczi emlékiratai szerint: „Ezen különféle események közt Trencsényi Mátyás tette a legkülönösebb volt, megérdemli, hogy megemlíttessék. 0 gróf Csáky Mihály szolgája vala, mesterségére hímző, s urával együtt Szepesvárba szorult, melyet német helyőrség védelmezett. Katona nem volt soha, azért semmi katonai szellem sem hivatás nem vala benne, legalább külseje nem mutatta. De értésére esvén, hogy az egész ország fegyvert fogott a szabadság védelmére: ily példa által lelkesíttetve, azon gondolkodott, mikép kényszeríthetné a hely parancsnokát, habár élete veszélyeztetésével is arra, hogy adja föl a várat, melyet a népsereg már megszállott volt. Társainak nem meré szándokát megvallani, a németeket sem lehetett Ígéretekkel megnyerni. Föltéve tehát magában, hogy megöli a parancsnokot, vagy legalább nagyon megsebesíti, mely esetben - nem lévén a várban sebész, kivel magát gyógyíttathatná - kénytelen lenne magát megadni. így eltökélve, minthogy a vár meredek sziklán fekszik, kötelekkel ellátá magát, s egy helyet keresett, a hol leereszkedhessék, és így kikerülje büntetését. Meghatározván e merényletre a napot, karddal oldalán, mint egyébkor, meglátogatá szokása szerint a parancsnokot, sót vivén kezében, hogy szeme közé hintse. Mit meg is tévén, kirántá kardját, s több sebet ejtett rajta. A zajra előfutott a parancsnok neje, s mindenfelől kezdtek öszvefutkosni. Trencsényi azonban a kiszemelt helyen — hol már előbb megerősítő kötelét — leereszkedett, és a várat körűltáborolva tartó néphez csatlakozék. Ezen vakmerő tettnek meg vala kívánt sikere, mert a parancsnok kevés nap múlva, sebészek hiányában nem gyógyíttathatván sebeit, föladá a várat, azon föltétellel, hogy csapatával szabadon elvonulhasson.” THALY, 1872. 59-60. p. 410 Czemi Gyúró = Djordje Petrovic-Karadjordje (Dorde Petro vic Karadorde /1762-1817/. (A magyar történetírásban Petrovics György vagy Fekete György néven ismert.) Az első szerb felkelés vezetője. Az 1804-1813 között zajlott felkelés célja kezdetben a török visszaélések enyhítésére irányult, a későbbiekben azonban megjelent célkitűzései között a török uralom alóli végleges felszabadulás, és a szerb nemzetállam kialakítása. Balog István (1790-1873) „Csemi György, avagy Belgrád megvétele a töröktől” című színdarab (dalszínmű) egyik főhőse, akinek neve Csernyi Gyurka néven is elterjedt. A magyarországi és egyben az egyetemes szerb színjátszás megteremtője a bajai születésű Joakim Vujic (1772-1847), aki „a szerb színjátszás atyja" nevet kapta az utókortól. Vujic főleg német színpadi műveket fordított, majd 1813-ban fordította le Balog István nézőjátékát (később vitézjátékként emlegették). A darabot előzőleg magyar nyelven mutatta be óriási sikerrel 104
