Kőrösi Andrea: A magyar szürke marha kraniometriai jellemzése. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 11. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2008)
VII. A szürkemarha-koponyákon végzett kraniológiai és kraniometriai vizsgálatok eredményei - 1. A szürkemarha-koponyák általános kraniológiai jellemzése
keskeny, karcsú, a halántékárkuk mély (21/1, 3. kép). Idősebb állatok ezen méretei általában nagyobbak, mint a fiataloké, de a két méret egymáshoz való arányáról ez már nem mondható el. A legkevésbé karcsú koponyája a bikák közül a fiatal, 2 éves állatnak van (B. 65.27.). A koponyákra rátekintve mindezt pont fordítva gondolnánk. A látszat ellenére a halántékárok karcsúsága egyértelműen független a szarvcsapok méretétől és súlyától, illetve az állatok életkorától. C. Az alsó nyakszirti régió lateralis tarkói vonala A halántékárok lateralis tarkói vonalát a halántékárok hátsó (aboralis) pereme a linea/crista temporalis, és a sziklacsont csecsrésze (pars mastoidea ossis petrosi) alakítja ki. A halántékcsontok lateralis tarkói vonala a halántékárok hátsó vonalának medialis pontjától a külső hallójáratok nyílásához (pórus acusticus externus), majd onnan a torkolati nyúlvány (processus jugularis) lateralis pontjához húzott vonal kétféle lehet (19. ábra): 1. félköríves: 19/1, 3. ábra); 2. háromszög alakú: a külső hallójáratok nyílásától a halántékárok medialis csúcsáig, illetve a torkolati nyúlványhoz húzott egyenes egymással szöget zár be (19/2. ábra). A szürkemarha-koponyák közül félköríves lateralis tarkói vonal 51 koponyánál (68%) 203 , háromszög alakú 24 koponyánál (32%) 204 fordul elő. Tehenek főként félköríves, ökrök háromszög alakú lateralis tarkói vonallal rendelkeznek. A 19.-20. század fordulójáról származó koponyák háromszög alakú lateralis tarkói vonallal rendelkeznek, ez alól a legnagyobb terpesztésű szarvval rendelkező egyed jelent kivételt (Ö. 53.1725.). 4. Alulnézet (norma basalis) A szájpadlás Az arckoponya alapja a kemény szájpadlás, amit az állcsont, és az állközötti csont szájpadlási nyúlványai, valamint a szájpadláscsont (os palatinum) vízszintes része (lamina palatina) alkotnak. A páros csontokat középen a sutura palatina köti össze. A szarvasmarhán a nagyméretű szájpadláscsont a kemény szájpadlás egyharmadát adja. A szájpadlás lapos, hosszúkás. Jellemzésére a szájpadlási indexe használható: szájpadlás legnagyobb szélessége [Mol-Mol.(38)] x 100 Szájpadlási index szájpadlás medialis hossza [P-St (17a.)] A bikáknál a szájpadlási index értékátlaga 54,6, a szélső értékei 50,3-60,0, az ökröknél az átlag 48,5, a szélső értékei 42,7-51,8, a teheneknél az átlag 49,4, a szélső értékei 45,6-54,3. 203 Félköríves tarkói régió: 2 bika, 9 ökör, 40 tehén: Ö. 53.1725., Ö. 64.01., Ö. 64.04., Ö. 64.05., T. 64.09, Ö. 64.10, Ö. 64.13, Ö. 64.15, T. 64.17, T. 64.18, T. 64.21, T. 64.22, T. 64.24, T. 64.25, T. 64.26, T. 64.27, Ö. 64.29, T. 64.30, B. 65.06, T. 65.07, T. 65.09, T. 65.10, T. 65.11, T. 65.12, T. 65.13, T. 65.14, T. 65.16, T. 65.18, T. 65.21, T. 65.22, T. 65.23, T. 65.24, B. 65.27, T. 65.52, T. 66.128, T. 66.129, T. 66.149, Ö. 66.151, T. 67.15, T. 73.18, T. 73.19, T. 73.20, T. 73.21, T. 73.22, T. 73.23, T. 73.24, T. 73.25, T. 73.26, T. 73.27, T. 73.28, T. 73.29. 204 Háromszög alakú tarkói régió: 3 bika, 16 ökör, 5 tehén: Ö. 53.152.3, T. 53.1680, Ö. 53.1722, Ö. 53.1724, T. 53.1726, Ö. 53.1729, Ö. 64.02, Ö. 64.03, Ö. 64.06, T. 64.07, Ö. 64.08, T. 64.11, Ö. 64.12, Ö. 64.14, Ö. 64.16, Ö 64.23, Ö. 64.28, T. 65.15, Ö. 65.19, B. 67.16, B. 70.64, B. 71.12, Ö. 73.16, Ö. 73.17.
