Kőrösi Andrea: A magyar szürke marha kraniometriai jellemzése. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 11. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2008)
VII. A szürkemarha-koponyákon végzett kraniológiai és kraniometriai vizsgálatok eredményei - 1. A szürkemarha-koponyák általános kraniológiai jellemzése
keskeny vagy széles a pereme. Néhány esetben azonban a járomcsont téglalap alakú, de a pereme mégis szögletesen kapcsolódik az arci felszínhez (14/2. kép). Ez csak széles járomcsont esetén fordul elő, keskenynél nem. Olyan koponyák is vannak, melyeknek a szemgödri pereme háromszög alakú, az arci felszíne mégis ívelt. A szemüreg csontos gyűrűjének hátsó falát két egymás felé tartó nyúlvány, a járomcsont homloknyúlványa (processus frontalis ossis zygomatici) és a homlokcsont járomnyúlványa (processus zygomaticus ossis frontalis) alkotják. Ez a hátsó fal különböző szélességű lehet. A szélességet a két nyúlvány közös varratánál {sutura zygomaticofrontalis) mértem: 1. széles a szemgödör hátsó fala, ha a mérete 32 mm feletti; 2. közepes, ha a szélessége 24 - 32 mm között van; 3. keskeny, ha mérete 24 mm alatti. A szemüreg hátsó falának a szélessége a szürkemarha-koponyákon 18,2 és 39,1 mm közé esik: 15 koponyánál 196 (20%) széles, 37 koponyánál 197 (49,4%) közepes és 23 koponyánál 198 (30,6%) keskeny járomcsonti nyúlványú. Bikakoponyáknál széles, ökröknél inkább közepes, teheneknél leggyakrabban keskeny a szemgödör hátsó fala. Duerst vizsgálataiban a járomcsonti nyúlvány szélessége tágabb tartományok között mozog: 10-45 mm közé esik, többnyire azonban 18-25 mm széles. A könnycsont (os lacrimale) A könnycsont aboralis széle részt vesz a szemgödör elülső falának kialakításában. A könnycsont különböző mértékben benyúlik {proc. lacrimalis aboralis) 2CL orbita nyílásába, nagy felfújt „hólyagszerű" képletet képezve (14/1-2. kép). Ennek következtében a könnycsont felső végének lateralis sarka és a homlokcsont között - a homlok-könnycsonti varrat (sutura frontolacrimalis) szemüregi végénél - egy mély V alakú rés, incisura alakul ki. A könnycsont szemgödri szélének medialis sarka és a járomcsont között pedig egy 90° körüli szöglet képződik. A könnytölcsér (fossa sacci lacrimalis) általában ebben a szögletben, vagy ennek közelében nyílik (20/1. kép). A könnycsont szemgödri széle hullámos. Az incisurától felfelé eső részen a könnycsont szemgödri szélét általában egy (20/4. kép), ritkán két sekély befűződés (20/3. kép) szabdalja. A könnycsont formája ettől igen változatos (18. ábra), gyakran aszimmetrikus (20/1. kép). Az állat öregedésével az orbitán kialakuló csontlerakódás ráterjed a könnycsontra is, és a könnycsont két szélén található befűződések eltűnnek. Különösen bikákon jelentős ez az elcsontosodás. 196 A szemgödör hátsó fala széles: 4 bika, 3 ökör, 8 tehén: Ö. 64.12., Ö. 64.14., Ö. 64.16., T. 64.18., T. 64.26., T. 64.28, B. 65.06, T. 65.14, T. 66.129, B. 67.16, B. 70.64, B. 71.12, T. 73.16, T .73.23, T. 73.27. 197 A szemgödör hátsó falszélessége közepes:18 ökör, 19 tehén: Ö. 53.152.3, T. 53.1680, Ö. 53.1722, Ö. 53.1724, Ö. 53.1725, T. 53.1726, Ö. 53.1729, Ö. 64.02, Ö. 64.03, Ö. 64.04, Ö. 64.05, Ö. 64.06, Ö. 64.08, T. 64.09, Ö. 64.10, Ö. 64.13, Ö. 64.15, T. 64.17, T. 64.21, T. 64.22, T. 64.25, T. 64.30, T. 65.12, ö. 65.13, T. 65.18, Ö. 65.19, T. 65.21, T. 65.23, T. 65.52, T. 66.128, T. 66.149, Ö. 66.151, T. 67.15, Ö. 73.17, T. 73.25, T. 73.26, T. 73.29. 198 A szemgödör hátsó fala keskeny: 1 bika, 4 ökör, 18 tehén: Ö. 64.01, Ö. 64.07, T. 64.11, Ö. 64.23, T. 64.24, T. 64.27, Ö. 64.29, T. 65.07, T. 65.09, T. 65.10, T. 65.11, T. 65.15, T. 65.16, T. 65.22, T. 65.24, B. 65.27, T. 73.18, T. 73.19, T. 73.20, T. 73.21, T. 73.22, T. 73.24, T. 73.28.
