Kőrösi Andrea: A magyar szürke marha kraniometriai jellemzése. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 11. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2008)

VII. A szürkemarha-koponyákon végzett kraniológiai és kraniometriai vizsgálatok eredményei - 6. Tehenek koponyaméreteinek életkor szerinti változása

VII.6. TEHENEK KOPONYAMÉRETEINEK ÉLETKOR SZERINTI VÁLTOZÁSA Vizsgálataim negyedik célja a koponyaméretek életkorok szerinti változása. Változnak-e a koponya méretei az életkor növekedésével? Ha igen, mely méretek és milyen irányban változnak? Ezekhez a vizsgálatokhoz azokat a koponyákat használtam fel, melyek életkora a kartonon rögzített adatok alapján, illetve a fogváltások segítségével egyértelműen meghatározható volt. Mindössze a teheneknél állt megfelelő számú adat a rendelkezésemre. Ökör- és bikakoponyák esetében az adatok alacsony száma miatt ezt a vizsgálatot nem tudtam elvégezni. A vizsgálatokat 21 koponya és 7 koponyatető adataival végeztem el. A koponyák különböző életkorú, 2,5-16 év közötti állatokhoz tartoztak.

255 A 2,5-5 éves korú állatok az 1970-es évekből, a kifejlett, 5-16 év közötti állatok az 1960-as évekből származnak. A koponyaméreteket megvizsgáltam az életkor függvényében, és diagramon (3/1-14. diagram) ábrázoltam őket. A méretadatok a származás ideje alapján nem válnak szét. A különböző tulajdonságok különböző módon változnak. Néhány tulajdonságnál a méretek növekedése feltételezhető volt, de ez nem mindig igazolódott be. A koponyák néhány szarvval/szarvcsappal kapcsolatos méretének - pl. szarvcsapcsúcsok távolsága, terpesztés mértéke, a különböző szarvalakulások - kialakításában meghatározó szerepet játszanak az egyed genetikai adottságai. A rendelkezésre álló kis számú és különböző szarvállású koponyák miatt nincs értelme a szarvval kapcsolatos méretek életkor szerinti növekedését vizsgálni. Több koponyaméretnél is megállapítható az összefüggés az életkor növekedésével. Egyértelmű méretnövekedés állapítható meg a koponyák mindhárom hosszmérete (frontalis, condylo-basalis és basalis) esetében (3/1-2. diagram) is. A növekedés mértéke jelentős. Az általános tendenciától egy-egy érték eltér. A koponya homlokcsontjának méretei különböző módon változnak. A homlokcsont median-sagittalis hossza [A-N (8)] és a fejéi szélessége (31) az életkortól független jellemző (3/3. diagram), növekedésében tendencia nem figyelhető meg. A homlokcsont halántékárkok közötti szélessége [fs-fs (32)] igen kis mértékben, legnagyobb szélessége [Ect-Ect (33.)] fokozottan növekszik (3/4. diagram). Összességében megállapítható, hogy a homlokcsont az életkor növekedésével szélesebb lesz. Az agykoponya tarkói részének csontjainál is megfigyelhető a változás. A nyakszirti régió magassága (40, 41) az életkorral nem változik, de a szélessége (25, 27) jelentősen növekszik. A különböző koponyák vizsgálata során feltételezhető volt, hogy a nyakszirti régió karcsúsága [Osp-Osp (30.)] az életkorral fokozatosan csökkenni fog, azaz a koponya a halántékárkok között egyre szélesedik. A várakozással ellentétben azonban a koponya karcsúsága nem csökken az életkor növekedésével (3/5. diagram). A vizsgált adatok alapján a koponya karcsúsága 7 éves korig csökken, majd az elért méret állandósul. Érdekes képet mutat az agykoponya basalis hossza [St-B (14)] is. A méret nem változik az életkor növekedésével, de a méretadatok életkortól független két külön csoportot alkotnak (3/6. diagram). 255 21 tehénkoponya, 7 tehén koponyatető: egy 2,5 éves ( T. 73.22.), egy 3 éves ( T. 73.28.), három 3,5 éves (T. 73.19., T. 73.20., T. 73.22.), két 4 éves (T. 63.319., T. 63.322.), három 5 éves (T. 65.07., T. 65.10., T. 73.21.), két 6 éves (T. 63.303., T. 65.22.), két 7 éves (T. 65.11., T. 65.24.), három 9 éves (T. 63.309., T. 63.314., T. 65.21.), hat 10 éves (T. 63.317., T. 65.08., T. 65.09., T. 65.12., T. 65.14., T. 65.18.), egy 12 éves (T. 65.13.), egy 14 éves (T. 73.18.), két 15 éves (T. 63.323., T. 65.23.) és egy 16 éves (T. 67.15.).