Kőrösi Andrea: A magyar szürke marha kraniometriai jellemzése. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 11. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2008)

VII. A szürkemarha-koponyákon végzett kraniológiai és kraniometriai vizsgálatok eredményei - 6. Tehenek koponyaméreteinek életkor szerinti változása

Az adatok alapján két különböző típus figyelhető meg, egy kisebb és egy nagyobb basalis hosszal rendelkező koponyatípus. A kisebb basalis hosszal rendelkező típus mérettartománya 158,7-175,8 mm közé esik, a nagyobb típusé 228,7-260,6 mm. A két mérettartomány közötti különbség 50 mm feletti. A gyűjtemény többi koponyájánál is megfigyelhető ez a két mérettartomány. A nagyobb basalis hosszú koponyák a gyakoribbak. Ez a méret független az állat korától, illetve a gyűjte­ménybe kerülés idejétől. Az arckoponya arányai is különbözőképpen változnak. Az arckoponya hossza [N-P (7)] 10 éves korig kissé növekszik, de 10 éves kor után a további növekedés megszűnik (3/5. diagram). A pofa lateralis hossza [If -P (16)] viszont folyamato­san jelentősen növekszik (3/6. diagram). Az arckoponya szélessége [M-M (35)] az életkor növekedésével ugyancsak erősen növekszik (3/7 diagram). Ez a növekedés csak részben köszönhető az állcsontok szélesedésének, részben az arci dudor (tuber malare) fokozódó kiemel­kedése okozhatja. Nagyon erős növekedés figyelhető meg a pofahossz esetében is (3/8. diagram). Az azonos korú tehenek esetében is széles tartományok között mozoghatnak az értékek, az életkorral mindenképpen nő a pofa hossza, a koponya arci része megnyúlik. A járomcsontoknál szintén növekszik a szélesség. A járom­ív [Zy-Zy (39.)] szélessége az életkorral együtt nő (3/9. diagram). A szájpadlás szélessége (38) kisebb mértékben növekszik. Az infraorbitalis lyukak egymáshoz viszonyított távolsága [If—If (11)] nem növekszik. Fokozatos szélességnövekedést lehet megfigyelni az állközötti csontok legna­gyobb szélességénél (37) is (3/10. diagram). Ezzel együtt az állközötti csontok nyakának szélessége (50) is fokozatosan növekszik. Az arckoponya csontjainak hossznövekedése jelentős. A szájpadlás medialis hossza (17a) erős növekedést mutat (3/11. diagram), a dentalis hossznál (17) növe­kedés nincs (3/12.diagram). Ugyanez mondható el a szájpadláscsont medialis hosszának (18a) növekedéséről is. A méretek viszonylag széles tartományban mozognak, de a csont hossza nem változik az életkor növekedésével. A legérdekesebb változást a fogsorhossznál lehet megfigyelni. A koponyák teljes zápfogsorának (20), a premolaris [P 1 3 (22.)] és a molaris [M 1 3 (21.)] fogsorának a hossza is jelentős mértékben csökken (3/13. diagram). A csökkenés mértéke a premolaris fogsornál a legjelentősebb (3/14. diagram). Grigson is a fogsor hosz­szának csökkenéséről számolt be tanulmányában, melyet a zápfogak intradentalis csiszolódása következtében fellépő, a koronától a gyökér felé tartó jellegzetes elvékonyodásával magyaráz. 256 33 koponyaméretnél 257 nincs összefüggés az állat életkora és a méret nagysága között. 256 Grigson, 1974, 375. 257 Életkortól független Driesch/Duerst-méretek: 8., 11., 12., 13., 14., 17., 18a., 19., 23., 24., 26., 28., 29., 30., 31., 32., 33., 35., 36., 40., 41., 42., 42a, 43., 43a., 45., 46., 47., 48., 49., 51., 52., 53.

Next

/
Thumbnails
Contents