Kőrösi Andrea: A magyar szürke marha kraniometriai jellemzése. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 11. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2008)

VII. A szürkemarha-koponyákon végzett kraniológiai és kraniometriai vizsgálatok eredményei - 2. Az állkapcsok (mandibula) általános oszteológiai jellemzése

1. Felülnézet (mandibulapár): A két állkapocsfél egymással hegyesszöget zár be, aboralis irányban szétálló. Az állkapcsok elől, a metszőfogi részen viszonylag mozgékony álízületben (symphysis mandibulae) kapcsolódnak egymáshoz. Egyes szakkönyvek szerint ez a porcos ízület sosem vagy csak ritkán, magas életkorban nőhet össze.

238 A vizsgált magyar szürke marha-állkapocspárok között egy sem nőtt össze. Mivel az állkapocs két felét a preparálások során az álízületnél egymással összeragasztották, így ezt vizsgálni nem lehetett. Egyetlen ökör-állkapocspár esetében (Ö. 64.02.) olyan szorosan kapcsolódott a két fél egymáshoz, hogy ragasztás nélkül is merev maradt, feltehetően a kezdődő összecsontosodás miatt. Az állat 10 év körüli volt. Wilckens leírása szerint

239 a primigenius típusú koponyák állkapcsai nagyobb szöget zárnak be, azaz szélesebb állásúak, mint a brachyceros és afrontosus koponyákéi. A legjobban szétálló, azaz a legnagyobb szöget bezáró mandibulákat a brachycephalus típusnál figyelte meg. Az állkapocspárok által bezárt szög kiszámításánál az ún. szinusztételt használtam. g. ^ _ állkapcsi szögletek távolsága [Goc-Goc.(19c)] x 2 állkapocs rövid hossza [Id-Goc.(l)] Az így kiszámolt szög kétszerese az állkapcsok által bezárt szöget adja meg. Ez a szög a szürke marha állkapcsainál 20,4 és 27,8° között változik. A bikáknál a legnagyobb, az átlaga 25,8° szélső értékei 24,5-27,7°, az ökröknél az átlag 23,9° a szélső értékei 21,8-25,1°, a teheneknél az átlag 24,8° a szélső értékei 20,7-278°. Az állkapcsok által bezárt szög mértéke nem függ az életkortól. Bár a bikáknál a két legidősebbnek van a legnagyobb szögű állkapcsa (B. 65.06., B. 70.64.), a teheneknél ez az összefüggés már nem áll fenn. Az állkapocs szöge független az életkortól és a nemtől. A állkapcsok foghíjas szélének éle egymással párhuzamos, vagy homorú (25. kép). A kétoldali alsó fogsorok medialis síkja - a felső fogsorhoz hasonlóan - lehet: 1. ívelt: a teljes fogsor síkja (P-M) lateralis irányban enyhén ívelt. 2. Párhuzamos: a két fogsor medialis síkja teljes hosszában (P^M

3

) párhuzamos egymással. Mivel az állkapcsok teste egymáshoz képest hátrafelé tágul, ezért az állkapocs testéhez képest a fogsor elejének kissé kifelé, hátsó harmadának kissé befelé kell állnia. Ebből kifolyólag az első két előzápfog (P ) az állkapocs testéhez képest laterálisán kissé oldalra dől, az utolsó zápfog (M ) kissé medialisan áll (25. kép). 3. Széttartó a két fogsor előrefelé kiszélesedik (tágul), a hátsó zápfogak erősebben belógnak a labialis felszínbe, az előzápfogak erősebben lateralis irányba állnak. 4. Homorú, a fogsorok az Mj-ek között kissé befűződnek, ez a fogsorok legszűkebb része. 238 Zimmermann-Zimmermann 1939. 101, Duerst 1943. 100, Klimov 1952. 145. 239 Wilckens, 1885b, 173. Taf. XII.