Kőrösi Andrea: A magyar szürke marha kraniometriai jellemzése. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 11. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2008)
VII. A szürkemarha-koponyákon végzett kraniológiai és kraniometriai vizsgálatok eredményei - 2. Az állkapcsok (mandibula) általános oszteológiai jellemzése
A fogsorok 7 (11,7%) állkapocspárnál 240 íveltek, 36 241 (60%) állkapocspárnál párhuzamosak, és 15 242 (25%) állkapocspárnál széttartóak. Két (3,3%) állkapocspárnál (T. 64.11., B. 65.27.,) a fogsor homorú. Az állkapocspár terpesztésének szélességét két index adja meg, ezek a felső és az alsó hosszúsági-szélességi indexek. J. U. Duerst szerint ezek az indexértékek a fajták leírásánál jól használhatók. 243 1. Hosszúsági-szélességi felső index: az állkapocs ága ízületi nyúlványának (processus articularis mandibulae/condylus mandibulae) lateralis pontjai között mérve hosszúsági-szélességi felső index = az ízületi nyúlványok terpesztése (19 b.) x 100 állkapocs hosszú hossza (2.) A bikáknál a „felső" index értékátlaga 44,8, szélső értékei 41,2-46,8. Ökröknél az index értékátlaga 40,7, szélső értékei 36,8-44,1. Teheneknél az index értékátlaga 42,8, szélső értékei 36,7-47,2. 2. A hosszúsági-szélességi alsó index: az állkapcsi szöglet lateralis pontjai (Gol) között mérve , , , . az állkapcsi szögletek terpesztése [Gol-Gol (19c.)l hosszusagi-szelessegi also index= ———- fállkapocs rövid hossza (1.) A bikáknál az „alsó" index értékátlaga 44,5, szélső értékei 42,1-47,9. Ökröknél az index értékátlaga 41,3, szélső értékei 39,0-43,9. Teheneknél az index értékátlaga 43,0, szélső értékei 35,8-47,0. Fogazat Az állkapocs metszőfogi részén legyezőszerűen ülnek a metszőfogak (I ). A metszőfogak, előzápfogak és zápfogak életkortól függően különböző mértékben kopottak. A fogak fiatal korban hegyesek, majd az életkor növekedésével fokozatosan laposodnak. A felső fogakkal ellentétben sokkal kisebb a rendellenességek száma. A leggyakoribb rendellenesség a felső fogsorhoz illeszkedő hullámos rágófelület, illetve az utolsó zápfog (M ) rágófelületének kopása. Az utolsó zápfog M 3 első két redője hegyes, de az utolsó redő felülete laposra kopott (23/2. kép). A csukafogazat az alsó fogsoron nem olyan erőteljes, mint a felső fogsor esetében, de itt is határozottan megfigyelhető. Egy ökörkoponyánál (Ö. 66.151.) a csukafogazat erősen kifejezett az állkapcson is. A felső fogsor utolsó nagyőrlőjének (M 3 ) hosszú utolsó redője az állkapocs testét is elérte, ennek következtében azon sorvadás alakult ki (23/1. kép). A foggyökerek kereszteződése, gyulladások, tályogok kialakulása az állkapcsokon jóval ritkább. 240 Ívelt: 3 bika, 1 ökör, 3 tehén: Ö. 64.01., B. 65.06., T. 65.11., T. 65.15., B. 67.16., B. 70.64., T. 73.19. 241 Párhuzamosak: 1 bika, 12 ökör, 23 tehén: Ö. 64.02., Ö. 64.03., Ö. 64.04., Ö. 64.05., Ö. 64.06., Ö. 64.10., Ö. 64.13, T. 64.25, T. 64.27, ö. 64.29, T. 64.30, T. 65.07, T. 65.08, T. 65.09, T. 65.10, T. 65.13, T. 65.16, Ö. 65.19, T. 65.22, T. 65.23, T. 65.24, T. 66.128, T. 66.129, Ö. 66.151, B. 71.12, Ö. 73.16, Ö. 73.17, T. 73.20, T. 73.21, T. 73.23, T. 73.24, T. 73.25, T. 73.26, T. 73.27, T. 73.28, T. 73.29. 242 Széttartó: 3 ökör, 12 tehén: T. 64.07, Ö. 64.08, T. 64.09, Ö. 64.12, T. 64.26, Ö. 64.28, T. 65.12, T. 65.14, T. 65.18, T. 65.21, T. 65.52, T. 66.149, T. 67.15, T. 73.18, T. 73.22. 24i Duerst, 1930, 523.
