Kőrösi Andrea: A magyar szürke marha kraniometriai jellemzése. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 11. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2008)

VII. A szürkemarha-koponyákon végzett kraniológiai és kraniometriai vizsgálatok eredményei - 2. Az állkapcsok (mandibula) általános oszteológiai jellemzése

átlaga 247,0 mm, szélső értékei 213,9-262,3 mm, az ökröknél az átlag 252,9 mm, szélső értékei 212,0-272,9 mm, a teheneknél az átlag 237,0 mm, szélső értékei 208,6-270,3 mm. Az állkapocs tényleges magasságát az állkapocs hosszához viszonyított aránya, az ún. magassági indexe fejezi ki: Állkapocs magassági indexe = állkapocs magassága a hollócsőrnyúlványnál [GocCr. (14.)] x 100 állkapocs rövid hossza [Id-Goc. (1.)] Az állkapocs magassága az állatok nemétől függően változik: a bikáknál az átlag 61,7, szélső értékei 58,8-64,1, az ökröknél az átlag 59,9, szélső értékei 56,2-63,1, a teheneknél az átlag 58,8, szélső értékei 54,6-64,7. Ennél a méretaránynál egyértelműbben látható a méretcsökkenés. Nemenként külön-külön megvizsgálva az állkapocs magassági indexértékét, megállapítható, hogy a legalacsonyabb állkapcsa a legfiatalabb bikának (B. 65.27.), a legmagasabb állkapcsa a két legöregebbnek (B. 65.06., B. 70.64.) van. A teheneknél ez a szabályosság nem figyelhető meg. Idősebb állatoknak ugyanúgy lehet kisebb az állkapocs magassági indexe, mint ahogy nagyobb állatoké kisebb. Az állkapocs magassága tehát nem függ az életkortól és a nemtől. Az állkapocs hátulsó éles széle - az állkapocs teste és az ága határán - az állkapcsi szöglet (angulus mandibulae). Az állkapcsi szöglet aboralis széle félköralakú, lehet erősen vagy gyengén hátrafelé ívelő. Rajta a hátsó szélétől kb. 10-15 mm-re, ugyancsak félkörívű izomtapadási taréj húzódik, mely orálisan dudorban végződik. Ez a taréj a nemtől függetlenül lehet erős, vagy gyenge, a dudor kifejezett vagy gyenge. Az állkapcsi szöglet leghátsó pontja (Gonion caudale/ Goc) többnyire jól kivehető. Az állkapocs teste és ága között, az utolsó zápfog mögött ventralisan egy sekély befűződés, az érvágány (incisura vasorum) található. Ez a befűződés általában olyan sekély, hogy a test alsó éle az állkapcsi szöglet élében folytatódik, ezért az állkapcsi szöglet legalsó pontja (Gonion ventrale/Gov) sokszor nehezen, vagy egyáltalán nem lokalizálható. Az állkapcsi szöglet hossza a Goc és az utolsó nagyőrlő (M

3

) aboralis fala közötti távolság. Az állkapcsi szögletet az állkapocs rövid hosszához viszonyítva lehet meghatározni: íin . .. , ^ , . , állkapcsi szöglet hossza (3.) x 100 Állkapcsi szöglet hosszindexe= —— ~- —^ —állkapocs rövid hossza [Id-Goc. (1.)] Ez a hossz különböző lehet. 1. Rövid az állkapcsi szöglet, ha az index értéke 30% alatt van. Az álkapocs hossza teheneknél 114 mm, ökröknél és bikáknál 116 mm alatti. 2. Közepes az állkapcsi szöglet, ha az index értéke 30-33% közötti hossza a teheneknél 114-130 mm, az ökröknél 136,0 mm. 3. Hosszú az állkapcsi szöglet, ha az index értéke 33,1% felett van, hossza a teheneknél 130,0 mm, az ökröknél 136,7 mm fölötti,. A méretek között átfedés található, mivel a rövidebb állkapocsnál a kisebb érték is közepes szögletet eredményezett. Bikáknál az állkapcsi szöglet hosszúságának szélső értékei 100,5 és 144,0 mm. Az állkapcsi szöglet egy mandibulán rövid (B. 65.27), három mandibulán közepes (B. 65.06., B. 67.16., B.71.12.) és egy mandibulán hosszú (B 70.64.). Rövid állkap-