Beck Tibor: A filoxéravész Magyarországon. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 10. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2005)
V. A szőlőültetvények állami támogatással való rekontstrukciója (1889-1910)
sára - 26 760 métermázsára - növekedett. 3b (1900-ban - főleg a Dunántúlon - már több mint 5000 hektár szőlőültetvényt tartottak fenn gyérítéssel.) A szénkéneg elosztásának megkönnyítésére 1898-ban kilenc (Villány, Vörösmart, Siklós, Simontornya, Dicsőszentmárton, Sümeg, Zalaszentgrót), 1899-ben további nyolc (Bonyhád, Balatonfüred, Dunaföldvár, Kisbaráthcgy, Kővágóörs, Pásztó, Tokaj, Zalaegerszeg), majd a századfordulón ismét kilenc (Adánd, Lovasberény, Mohács, Somlyóvásárhely, Szentendre, Torda, Modor és Sátoraljaújhely) új szénkénegraktárat hoztak létre. 316 A szénkéncgellátás egyik fő problémája az volt, hogy a szőlőbirtokosok egy része az irtószer szállítására szolgáló hordókat késedelmesen vagy egyátalán nem szolgáltatta vissza az elosztó raktárakba. A problémát úgy oldották meg, hogy a hordók után - három hónapos visszaváltási határidővel — betétdíjat állapított meg a minisztérium. Az 1896-ban megindult kedvezményes kölcsönfolyósítás 1901-rc tovább bővült. „A magyar törvényhozásnak gazdaságpolitikailag kevés oly fontos alkotása van, mint a szőlőkölcsönökről szóló, 1896.V.t-cz (...) Maga az a tény, hogy kölcsönökből eddig tízmillió forint fizettetett ki a termelőknek, óriási horderejű dolog, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy azok kapták kölcsön, a kik másképp nem jutottak volna pénzhez. De még nagyobb a szőlőkölcsönök közvetett haszna. A mint egy vidéken 3-4 ember addig jóformán értéktelennek tartott parlag szőlőjére 6-800 fit kölcsönt kapott, rohamosan emelkedett a pusztult szőlők értéke. Vannak esetek, a hol a parlag területek ára 50-100frt-ról, 800-1000 firt-ig szökött fel holdanként azonban felvehetünk bátran 100% értékemelkedést. (...) A szőlőkölcsönök nyújtásával megindult telepítési kedv magával ragadta azokat az elemeket is, akik nem vesznek kölcsönt igénybe s megindult a munka széles ez országban, eddig ismeretlen arányokban. A szőlőkölcsönöket tehát bátran tekinthetjük a legnagyobb faktornak szőlőink újratelepítésénél." - állapította meg a Borászati Lapok. 317 (A felújítási kölcsönök hitelfedezete a századfordulón a kedvezőtlen nemzetközi pénzpiaci folyamatok miatt átmenetileg megingott. A helyzetet végül a megyei árvapénztárak tőkéjének - állami garancia melletti - felhasználásával oldották meg.) A felújítási törvény által elindított eredmények jól érzékelhetőek a szőlőterület változásai nyomán is. A filoxéra pusztítása 1901-rc a hagyományos ültetvények kétharmadát - a 360 000 hektárból 243 000 hektárt - tönkretette. Az eredeti szőlőterületeken újratelepített 61 500 hektár szőlőültetvény közel 80%-át, azaz 47 633 hektárt a törvény életbe lépése után 1896 és 1902 között telepítették! Ezen túl az új, homoki szőlőterületek több mint kétharmada, 72 251 hektár szintén ebben az időszakban került elültetésre! Összességében véve megállapíthatjuk, hogy a törvény hatásának köszönhetően a századelőig eltelt évek során csaknem négyszer annyi szőlőt újítottak fel, illetve telepítettek el, mint a törvény megalkotását megelőző tizenöt évben. A századfordulóra az elpusztult területeknek már több mint egyharmadát -74 000 hektárt - felújították. 318 A szőlőfelújítás sikerei mögött - a már ismertetett állami szerepvállaláson túl - a szőlősgazdák hozzáállásának gyökeres megváltozása is állott. A filoxéra mellett ugyanis a peronoszpóra és a lisztharmat pusztításaival is meg kellett küzdeniük. 319 „De még a köznép felfogása is gyökeres átalakuláson ment keresztül. Korábban az volt a legfőbb jellemvonása, hogy az előtte ismeretlen új szőlőbetegség létezését sohasem akarta elhinni, a szemmel 315 A megnövekedett igények kielégítésére 1901-ben a zalatnai gyár mellett a pozsonyi dinamitgyárban is megindult a szénkénegtcrmelés. Magyarország, 1902. 29. p. Emellett a szénkénegimport is jelentős volt, 1898-ban pl. 615 000 kg. 3 "' Magyarország, 1901. 19. p. 317 B. L. 1899. október 29. 781. p. 318 Jelentés, 1899. In: B. L. 1900. október 21. 788. p. 319 A lisztharmat 1898-ban már közel hétezer hektárt fertőzött meg.
