Beck Tibor: A filoxéravész Magyarországon. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 10. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2005)
Mellékletek
parlag szőlőterületnek például Méneshegyalján, Tokajhegyalján, a Balatonmelléken, Beregszász vidékén stb. 80-I00 forintért alig akadt vevője, azt most az 1896: V. törvényezikk hatálya óta készséggel megveszik 400-500 forintért (800-1000) koronáért. Van rá eset, hogy egy holdnyi ily parlag szőlőterület bírói árverésen kelt el 1200-1400 koronáért. Számos borvidéken egyátalán nem lehet parlag szőlőterületet venni, mert azt tulajdonosa semmi áron nem adja el. Ha nem is ily arányban, de mégis emelkedett általában mindenütt a parlag szőlőterületek forgalmi ára a másodrendű borvidékeken is. További hatása, hogy azokon a vidékeken, a hol szőlők ezeknek a kölcsönöknek igénybevételével újíttatnak fel a szőlőfelújítás általánosságban élénkül és nagyobb arányokat ölt, mert ott a kölcsönnel felújított s állandó felügyelet és ellenőrzés alatt álló szőlőkben szemlélhető eredmények serkentőleg hatnak és számosan vannak, a kik ezen eredmények nyomán kölcsön igénybevétele nélkül is felújítják szőlőiket. De a legnagyobb jelentőségű hatása az 1896: V. törvényezikknek abban nyilvánul - s ez már közvetlen hatás is -, hogy a kölcsönök 12%-a 800 négyszögöl vagy ennél kisebb szőlőterületek felújítására, tehát a szó szoros értelmében legkisebb szőlőmivesek által vétetett igénybe, 75%-a 800 négyszögölnél nagyobb, de 4 kat. holdat túl nem haladó szőlőterületekre esik s csak 13%-a olyan a mely 4 kat. holdnál nagyobb szőlőterületek felújítására fordíttatott, - vagyis a kölcsönök 87%-a a legkisebb és kis embereknek jutott, a mi azt jelenti, hogy ezen kölcsönökkel ugyanannyi család mentetett meg a végpusztulástól, vagy a kivándorlástól, tehát ugyanannyi cxisztencia alapíttatott meg a hány kölcsöntételt az összes kölcsönök 87%-a foglal magában. Ez kétségen kívül nem kicsinylendő eredmény és tekintve, hogy a szőlőfelújítási kölcsönök a hegyvidékeken használtattak fel oly területeken a melyek más nemű gazdasági mivelcsre okszerűen vagy egyátalán nem fordíthatók, vagy megközelítően sem akkora haszonnal már az eddigi kölcsönszolgáltatás is a nemzeti vagyonnak s a nemzeti munkaértéknek tetemes gyarapodását jelenti. A szőlőfelújítás képének kiegészítése czéljából van szerencsém legalázatosabban még megemlíteni, a meszes talajokon a szőlőoltványokat nem lehet mindig és minden viszonyok közt kielégítő eredménnyel alkalmazni, mert az amerikai szőlőfajták a melyek vesszőire a hazai fajták rá oltatnak a meszet, ha az a talajban nagyobb mennyiségben van jelen nem tűrik s az ily talajokban nem tenyésznek. Alkalmasak azonban ezek a talajok, ha eléggé lazák a hazai szőlőfajták közvetlen ültetésére és tenyésztésére, de az ily ültetvények csak úgy tarthatók fenn, ha a phylloxera támadásai ellen szénkénegnek a talajba fecskendezésével megvédelmeztetnck. Ezen rendszer szerint is újítattnak fel elpusztult szőlők az ezen eljárásnak megfelelő talajokon, jelentékeny kiterjedésben és teljesen kielégítő eredménnyel. A pénzügyminiszter felkérésemre a zalatnai állami szénkéneggyárat fokozatosan annyival kibővítette, hogy ez a gyár jelenben évi 24 000 métermázsa szénkéneget képes termelni, a mely mennyiség - kevés hijjával elégséges a szükséglet fedezésére. A jelen legalázatosabb felterjesztésemben eddig elősorolt intézkedések közrehatásának eredménye a szőlők felújításának általános és nagyobb mérvű terjedése, új szőlőknek - különösen a más nemű gazdasági mivelésre alig alkalmas immúnis vagyis a phylloxera terjedésének ellenálló homok talajú területeken folyton gyarapodó ültetése s ezekből folyólag az illető vidékeken oly kereset források találása, a melyek a nép alsó rétegeit munkával - tehát kenyérrel - látják el. Sok millióra rúg az az összeg, a melyet a szőlőfelújítás mivelete a közgazdasági munkaszervezet szétágazó csatornáin át a nép körébe juttatott. A szőlőmivelés mai állapotáról némi tájékoztatást szolgáltatnak azok az adatok, a melyeket legalázatosabban idciktatni bátorkodom. Az egész szőlőterület a phylloxera fellépése előtt 622 488 hold volt. Ebből elpusztított a phylloxera az 1900 év végéig 409 391 holdat, úgy hogy az eredeti szőlőkből ma már csak 213 097 hold áll még fenn. Ennek mintegy 66%-a kötött talajon van, s elpusztulása, mivel a phylloxera azokat is - csaknem kivétel nélkül - már megtámadta, csak rövid idő kérdése. A fenti terület 34%-a immúnis homoktalaj, ez tehát ki fogja kerülni a veszedelmet.
