Beck Tibor: A filoxéravész Magyarországon. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 10. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2005)

III. A filoxéra elleni védekezés kialakulása (1872-1881)

csengődi, a kiskunfélegyházi és a Debrecen környéki nagy szőlőültetvények, leginkább az Ezerjó, Mézcsfehér, Zöldszilváni, Olaszrizling, Kövidinka, Piros és Zöld Vcltclini fehér, valamint az Oportó, Kadarka, Nagy-Burgundi, Merlot, Cabernet Sauvignon vörös borszőlőfajtákból. A legkedveltebb csemegeszőlő-fajta a Chassleas volt. Itt kell megemlítenünk Mathiász János szőlőnemcsítőnk munkásságát, aki - amint már erről szó esett - kassai ültetvényének megsemmisülése után költözött Katonatelepre, ahol Katona Zsigmond szomszédságában 12 hektáron kezdett el gazdálkodni 1889-ben. Harminc éven át itt nemesítette híres csemegeszőlő-fajtáit, melyek közül a legnevesebbek az Ezeréves Magyarország Emléke és a Mathiász Jánosné Muskotály voltak. A legnagyobb bel- és külfödi elismeréseket megkapva összesen 211 új csemegeszőlő-fajtát nemesített, s ezzel beírta nevét legnagyobb szőlőtermesztőink közé. (Ültetvényét halála után 1926-ban a Földművelésügyi Minisztérium özvegyétől egymilliárd koronáért megvette, és Magyar Királyi Állami Mathiász János Szőlőtelcp néven működtette tovább.)'

50 Ebben az időszakban jött létre az Alföldi Borvidék első szőlészeti-borászati szövetkezete, az Első Kecskeméti Szőlő- és Gyümölcstermelő Szövetkezet is. A szövetkezetet 1896 december 15-én alapították Bíró Géza a Helvetia, Katona József a Katonatelep

151 szőlőbirtokok vezetői, Hornyik József reáliskolai tanár, Dr. Perényi József főreál-iskolai tanár, Mathiász János, valamint Zimay Károky ügyvéd - mindnyájan szőlőbirtokosok. Először 1000 üzletrészt bocsátottak ki egyenkint 150 korona értékben, melyet három év alatt kellett befizetni. 1897-ben a kecskeméti közgyűlés egyhangúlag megszavazta közel 190 hektár átadását a szövetkezet részére, melyen új szőlőültetvényeket hoztak létre. (A szövetkezet az I. világháború, a Tanácsköztársaság és a román megszállás miatt súlyos károkat szenvedett, de ennek ellenére 1920-ban közel 74 hektáron folytatott rentábilis gazdálkodást.)

b2 Végül, de korántsem utolsósorban meg kell említenünk Kecskemét városának szikrai szőlőtelcpét, amely szintén az új, homoki szőlő- és borkultúra egyik úttörő vállalkozása volt. Az 1860-as években még birkalcgelőként használt szikrai homoki pusztának egy részét 1868-ban Gycncs Mihály városi erdőmérnök kötötte meg, előbb nyárfákkal, később akácossal. 1890-ben a város az egész területet felparcellázta, és a 12-15 hektár nagyságú parcellákat haszonbérbe adta. Ebben az évben kezdték meg a szőlőültetést is 1-1,2 hektáros parcellákon a Tiszaalpár felé eső területeken. Innen alig egy kilométerre hozták létre Kecskemét város szőlőtelcpét 1891-ben 22 hektáron. 1894-ben írjabb 8 hektárt telepítettek, majd 1899-ben a város vezetése a szőlőtelep 200 hektárra való megnagyobbítását és egy modern szőlőfeldolgozó építését határozta el. 1899-ben közel 60 hektárt ültettek, amelyet 1901-ben, illetve 1902-ben 15, illetve 7 hektár további telepítés követett. Ez összesen 110 hektár szőlőültetvény létrehozását jelentette. Ez ekkortól már nem növekedett tovább. Fchérszőlőfajtákból az Erdei, az Olaszrizling és a Kövidinka volt a legnagyobb területen ültetett, ezenkívül kisebb mennyiségben Furmint, Ezerjó, Mézesfehér, Szilváni, Szlankamenka, Bogdánydinka, Muscat Lunel, Rajnai Rizling, Rakszőlő és Saszla került elültetésre. A kékszőlőfajták közül Nagyburgundit, Cabernet, Oportót, Kadarkát, Szentlőrincit és Alicante-bouschet ül150 Bende, 1920. 231-241. p. 151 Katona Zsigmond 1889-ben kezdte meg 4 hektáron a szőlőtermesztést a Budapest-Szeged vasútvonal mentén fekvő táljafai homokterülctcken, olyan sikerrel, hogy 1891-ben a MÁV vasútállomást létesített az ültetvénynél Katonatelep néven, Kecskemét városa pedig iskolát és tanítói lakást épített. A mintaültetvényen 160 fajta csemege- és borszőlő volt megtalálható. Bende, 1920. 227-230. p. 152 Bende, 1920. 196. p.