Beck Tibor: A filoxéravész Magyarországon. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 10. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2005)
II. A filoxéra megjelenése és pusztítása Európában, a magyar állam szerepe a kártevő elleni védekezésben
Az 1879-es székesfehérvári tárgyalásokon már a kis- és középbirtokok versenyképességének állami segítséggel történő növeléséről is szó esett, amit elsősorban a hitellehetőségek állami garanciával támogatott szélesítésével kívántak megvalósítani. 24 Mindkét tanácskozáson felmerült az önálló Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium létrehozásának szükségessége, erre azonban, a hetvenes-nyolcvanas évek pénzügyi válsága miatt, végül csak 1889-cn került sor. Ekkortól az új, önálló minisztérium irányította a magyar agrárium szakigazgatását, így az időközben nagymértékben elterjedt filoxéra elleni védekezést is. Az agrár-szakigazgatás által a filoxéravésszcl kapcsolatban hozott első törvényi intézkedés az 1876-ban kiadott XXIX. törvény volt, amelyben korlátozták a külföldi eredetű szőlővesszők behozatalát az ország területére. A kártevő elleni küzdelem következő határköve az 1877 augusztusában Lausanne-ban tartott nemzetközi filoxérakonfercncia volt, amelyen magyar részről Emich Gusztáv, a korszak talán legnevesebb hazai rovartani szakértője és Molnár István, a Budai Vinccllérképezdc igazgatója vett részt. Hazatérve a külföldi példák nyomán mindketten az országosan összehangolt fellépést sürgették a védekezés érdekében. Erre azonban csak két év múlva, 1879-ben került sor, amikor a védekezés feladatainak koordinálására létrehozták a Borászati Kormánybiztosságot, s vezetésére országos borászati kormánybiztost neveztek ki Miklós Gyula szőlőbirtokos, országgyűlési képviselő személyében. 23 1880-ban a minisztérium tanácsadó testületeként létrehozták az Országos Phylloxéra Bizottságot, és szőlészeti-borászati vándortanítókat alkalmaztak a védekezés lehetőségeinek minél szélesebb körű ismertetésérc. 1882-ben megszervezték a filoxérafelügyelők országos hálózatát, amelyet 1891-ben szőlészeti és borászati kerületi felügyelőségekké alakítottak át. 1890-ben, az 1881-ben alapított Országos Phylloxéra Kísérleti Állomás átszervezésével létrehozták az országos hatáskörű Magyar Királyi Rovartani Állomást. 26 A szőlészeti-borászati szakigazgatás kiépítésének további fontos állomása a Flcgyközségck hálózatának francia mintára történő létrehozása volt 1894-ben, amelyek megszervezésével a szőlő- és borgazdaság intézményrendszerének keretei immár teljessé váltak. Az elpusztult szőlők újratelepítésének pedig az 1896-os szőlőrckonstrukciós törvény adott komoly lendületet. A felújítási törvénnyel teljessé vált a kártevő elleni védekezés jogi-adminisztratív és hitelrendszere. Mindezek figyelembevételével azt állapíthatjuk meg, hogy a magyar szőlő- és borgazdaság modern szakmai közigazgatásának megszervezése döntő részben a filoxéra elleni védekezés országos szintű összehangolásának szükségessége miatt kezdődött el. 24 Bernát, 1938. 207-220. p. 25 Hatásköréről bővebben lásd az 1. mellékletet. 2 " Fehér, 1994. 101. p.
