Beck Tibor: A filoxéravész Magyarországon. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 10. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2005)
II. A filoxéra megjelenése és pusztítása Európában, a magyar állam szerepe a kártevő elleni védekezésben
számának növekedését pedig hatéves adómentességgel próbálta meg elősegíteni. A vincellérképezdék támogatására a törvény évi 2000 forintot szánt, Erdélybe pedig borászati vándortanító kinevezését írta elő. Mindemellett a törvény a Borászati Lapok kiadásának támogatását, a Tarcali Vinccllérképczdc (1873) felállítását s borászati mintapincék - a legfontosabbat, a budafoki Országos Mintapincét 1880-ban állították fel - megszervezését is támogatta. A szakoktatás megszervezésének eszközéül a minisztérium az abszolutizmus időszakát túlélt gazdasági egyleteket kívánta felhasználni, melyeknek száma 1867ben harminchárom volt, s ami 1872-ig negyvenhatra növekedett. 22 A legjelentősebb ilyen szervezet az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) volt, melyet Széchenyi István alapított 1825-ben „pályafuttatási társulat" néven, s amely 1828-tól Lótenyésztő Társulatként, 1830-tól pedig Magyar Gazdasági Egyesületként folytatta tevékenységét, és egészen az 1870-cs évek elejéig a magyar mezőgazdaság szinte kizárólagos civil érdek-képviseleti szerveződése volt. Az abszolutizmus éveiben működését korlátozták, a kiegyezés után azonban aktivizálódott, s a Gazdasági Lapok elindítása, az új technikai eszközök propagálása mellett különböző kiállításokat is szervezett, valamint felkarolta a gazdasági tanintézetek alapításának ügyét. Az egyesület több alkalommal is - először 1868-ban - javaslatot tett a kormányzatnak egy önálló Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium létrehozására. (Megalakulása után az új minisztérium szinte minden fontos ügyben kikérte az egyesület véleményét.) Az OMGE tíz szakosztályban fejtette ki tevékenységét, ebből a szőlészet-borászat a VIII. szakosztályban volt. Bár az 1860-as évektől már használták az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnevezést, hivatalosan azonban csak az 1880-as évektől hívták így az egyesületet, amely ekkortól már az egész országra kiterjedő hálózatot jelentett, s lapja, a Magyar Gazda, majd a Köztelek jelentős befolyást gyakorolt a mezőgazdasági gazdálkodó rétegre. Az OMGE fontos szerepet játszott a szőlészet-borászat területén is, 1879-től az egyesület kiadásában jelentek meg évente az ún. Borászati Törzskönyvek, melyek a legalább évi 100 hektoliter bort termelő gazdák adatait tartalmazták. 1884-től a kiadvány Országos Borászati Törzskönyvként jelent meg, és közel 1,5 millió hektoliter bor adatait tartalmazta. A mezőgazdasági egyesületek - melyeket az OMGE fogott össze - tehát jelentős szerepetjátszottak a magyar szőlő- és borgazdaság modernizálásában is. Nagyobb számban történő megalapításukra az 1870-cs évek elejétől került sor, amikor a tőkés átalakulás folyamatai már nyilvánvalóvá tették a nemzetgazdaság ágazati érdek-képviseleti szervezeteinek szükségességét. Az egyesületek helyi mezőgazdasági értekezleteket és tanulmányutakat szerveztek, részt vettek a szőlészeti-borászati kiállítások megrendezésében, valamint a mezőgazdasági törvények, köztük a hegyközségi törvény és a bortörvény előkészítésében. Az 1880-as évektől alany- és oltótelepek, valamint szénkénegraktárak működtetésével a filoxéra elleni küzdelemben is jelentős szerepet játszottak. 23 A mezőgazdasággal összefüggő kérdések - köztük a szőlészeti-borászati szakigazgatás kialakítására vonatkozó elképzelések - egyeztetésére a Gorove István földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter már 1868-ban országos értekezletre hívta össze Pestre a gazdasági egyletek vezetőit, s 1879-ben hasonló céllal Székesfehérvárott ismét tanácskozást tartottak. Az 1868. évi tanácskozáson - amit az agrártörténet-írás az „első gazdakongresszusként" tart számon - az OMGE keretében működő 28 gazdasági egyesület küldöttei vettek részt. A küldöttek ekkor a leghangsúlyosabban a kormánytól független ágazati érdek-képviseleti rendszer létrehozásának szükségességét fogalmazták meg, ezért ettől az időponttól számíthatjuk a magyarországi agrármozgalom kezdeteit. 22 Mihály, 1970. 53. p. 11 Gazdasági Egyesületek Monográfiái, 1896. 49-100. p.
