Beck Tibor: A filoxéravész Magyarországon. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 10. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2005)

Mellékletek

Engelbrecht Károly: A mód, - és a lehetőség a filloxera elleni védekezéshez Nagy és kivételes bajokkal megküzdeni és azokat le is győzni, csak nagy és kivételes eszközökkel lehet. (...) Ily csapás hazánkban a filloxera, melynek végzetszerű terjedése és óriási pusztításai ma már nemcsak a legközelebbről érdekelt szőlősbirtokosok előtt, de mindenki előtt ismeretesek. Es mégis, mintha épen a legközelebbről érdekeltek körében, daczára a nagy vésznek, csend és nyugalom honolna, csak imitt-amott láthatók a mozgalomnak némi életjelei, (...) Erre a felelet nem nehéz és egész egyszerűen az, hogy a szőlőbirtokosok zöme nem rendelkezik elegendő tőkével, érthetőbben mondva pénzzel arra, hogy a filloxera ellen alkalmas védekezési eljárások bármelyikét is alkalmazhassa. (...) Tehát pénz kell és ez az a nagy eszköz, melylyel a nagy veszedelemmel megküzdeni lehet! (...) a filloxera által megtámadott szőlővidékek birtokosainak szövetkezetté keilend aiakulnok, (...) A szövetkezet mint testület, a hitel-közvetítő szerepét vinné, oly módon, hogy tagjai részére egy nagyobb pénzintézetnél, mely e czélra megnyerhető volna, olcsó kamatra oly összeg erejéig eszközölne ki hitelt, a melylyel az illető tag a czéiba vett védekezési eljárással járó költségeket fedezheti mindaddig, a mig a szőlője termés alá berendezve van, a mely időtől kezdődőleg az élvezett hitelt a szőlőjövedelmével arányos és méltányos részletekben fizetendi vissza. (...) A filloxera elleni védekezési eljárásnak általános alkalmazhatásához elkerülhetetlenül igényelt ily hitelművelet megteremtéséhez azonban általános mozgalomra van szükség, hogy a szőlőbirtokosság magának ily módon erkölcsi tekintélyt szerezzen és tömörülve anyagi érdekeinek támogatására, ügyének hatalmas támaszokat szerezhessen. Szükséges tehát ehhez, hogy az összes bortermő vidékek ily szövetkezetekké alakuljanak és érdekeik közvetítése czéljából odahassanak, hogy a fővárosban egy központi egyesület alakuljon, mely a szövetkezet érdekeit összpontosítva, a legmesszebb menő erkölcsi tevékenység kifejtésére lenne hivatva. (...) nincs más mód egy veszélyeztetett termelési ág megmentésére, mint az melyet a fentebbiekben mély megfontolás után ismertetni szerencsés voltam. Forrás: Borászati Lapok, 1889. január 5. 15. számú melléklet A Szőlő- és Borgazdasági Központi Kísérleti Állomás szervezete és tevékenysége Az állomás rendeltetése a szőlőnövénnyel kapcsolatos tudományos és gyakorlati kérdések megoldása és hogy ezt a célt minél intenzívebben szolgálhassa az állomás, négy osztályra tagozódik. Ezek az osztályok: 1. növénytani osztály, 2. kémiai osztály, 3. borászati osztály, 4. talajtani osztály. Ezek mindenike címének megfelelő feladatokat végez: Növénytani osztály, feladata: A szőlő különböző nbetegségeinek tanulmányozása és az azok elleni sikeres védekezés kipuhatolása laboratóriumban! és természetbeni kísérletek alapján. A peronospora és lisztharmat ellen forgalomba kerülő új védekező anyagok kipróbálása és azok véleményezése. Magánfelek kérésére is állít be permetezési kísérleteket és az anyagot vélelmezi. Részletesen foglalkozik úgy az európai, mint az amerikai szőlőfajtákkal, azok használati értékét kísérletek révén megállapítja, folytatja az ampelographiai munkálatokat. Llybrideket állít elő, érj fajtákat magánosoknak kitenyészt, amennyiben ezekből közhaszon várható. A szőlőtő