Beck Tibor: A filoxéravész Magyarországon. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 10. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2005)
Mellékletek
élettana és kortana körében tudományos kutatásokat végez. Szőlőmívelési gépeket és eszközöket kipróbál. A kémiai osztály, feladata: A szőlővédclmi szerek kémiai vizsgálata. ( A rézgálic, a rézkénpor, a thanaton, a mész, a szénkéneg és a titkos összetételű szerek stb.) Kisérleti ellenőrző és analytikai vizsgálatát végzi hatóságok és magánosok megkeresésére, továbbá kisérleti, gyakorlati és tudományos célokból. A szőlő és művelésbe vágó általános kémiai vizsgálatok. Borászati osztály, feladata: A bor és a borgazdasági melléktermékek vizsgálata kísérletek és ellenőrzés céljából hr^óságok és magánosok részére. Fajélesztőket tenyészt nagyban és élesztőt küld mustok, pezsgők, gyümölcsmustok erjesztésére. Beteg és hibás borokat vizsgál. Gyakorlati szaktanácsokat ad erjesztésekre, áterjesztésekre, borjavításokra, borkészítési módokra, stb. Borok tartalmát, összetételét stb. megállapítja. Borseprőket, párlatokat, ecetet, borkövet stb. vizsgál. Végzi egyúttal a Borvizsgáló Szakértő Bizottság részére a hivatalos közegek által beküldött borok vizsgálatát. Talajtani osztály, feladata: Foglalkozik a szőlőmíveléssel és telepítéssel kapcsolatos talajvizsgálatokkal. Végez talaj és trágyavizsgálatokat. Szőlőtelepítésre vonatkozólag - kezdve a forgatástól a szőlő betakarásáig - előforduló minden kérdésre felvilágosítást ad, esetleg helyszíni gyakorlati bemutatásokat végez. Új telepítéskor az alanyfajtákat kijelöli, tanácsot ad a helyes szénkénegezésre, a homok immunitását meghatározza stb., laboratóriumi vizsgálatok alapján. Trágyázási útmutatásokat nyújt, trágyázási rendszereket állapít meg, adott esetben talaj- és trágyavizsgálatok alapján. Az összes osztályok az eléjük szabott feladatokon kívül még különféle, sokszor évekre terjedő tudományos és gyakorlati kísérletekkel is foglalkoznak, melyeket az állomás esetről-esetre hoz az érdeklődő gazdaközönség tudomására. A Szőlészeti Kísérleti Állomás a Debrői-úti Kísérletügyi telep három pavilonjában vizsgálatok és kísérletek keresztülvitelére négy jól felszerelt laboratoriummal, ezenkívül még házikísérleti telep és két üvegház felett rendelkezik, míg a nagyobbarányú kísérleteket a közel száz holdas Székesfővárosi Állami Szőlőtelepen, valamint az egri, tarcali, kecskeméti állami telepeken végzi. Az intézetet megalakításától 1915-ig csikmádéfalvi Istvánffi Gyula dr. egyetemi ny. r. tanár vezette, akitől az irányítást Degen Árpád dr. a Vetőmagvizsgáló Állomás vezetője vette át aki az intézményt 1919-ig irányította. Öt Dicenty Dezső követte az igazgatói székben. Az intézet könyvtára 5 000 művet és 12 000 kötetet foglal magában. Munkájáról az intézmény a Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelológiai Intézet Évkönyveiben számol be. Forrás: Károly Dezső: A magyar mezőgazdasági kisérleti intézetek ismertetése. Budapest, 1922. 111-115. p.