Beck Tibor: A filoxéravész Magyarországon. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 10. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2005)

VI. A filoxéravész következményei a szőlő- és bortermelésben

tésre (300 forintra) ítélte a budapesti bíróság. A vádlottak fellebbezése után a másodfokú ítélet ismételten bűnösnek mondta ki a cég vezetők.

366 Az Engel cég pere séilyos károkat okozott a magyar borkereskedelemnek, valamint a szőlő- és borgazdaságnak.

367 Bár kirobbanásában a bortermelők és borkereskedők közötti ellentétek, a rendkívül erős külföldi konkurencia, a pesti és a pécsi borkereskedők közötti vetélkedés is szerepet játszott, alapjában véve mintapéldája volt a filoxéra okozta pusztítás nyomában támadt gazdasági-társadalmi válságnak. Összegzésképpen azt kell megállapítanunk, hogy a borhamisítás kérdését a vizsgált korszakban nem sikerült megoldani. A filoxéra pusztításai nyomán keletkezett borhiányt a magyar termelők és kereskedők egy része évekig jórészt „szaporított" borok készítésével vagy műbőrök gyártásával pótolta, s ezen a hol keményebb, hol enyhébb állami ellenőrzés és szigor - pl. az 1908. évi bortörvény - sem volt képes változtatni. A probléma hosszú távú megoldását megakadályozta az I. világháború kitörése, majd teljesen új helyzetet teremtett a trianoni békediktátum következtében kialakult téütermelcsi válság.

368 A szolok pusztulásának társadalmi következménye: az elvándorlás „Magyarországon körülbelül háromszázezer kataszteri hold szőlőt pusztított el a filoxéra. Ebben az óriási területben legalább is félmilliárd nemzeti vagyon ment tönkre és százezernyi munkás és tízezernyi kisbirtokos vesztette el kenyerét jólétét, biztos megélhetését."- állapította meg a századfordulón az eltelt húsz év mérlegét megvonva Baross Károly. 369 A filoxéra pusztítása miatt bekövetkezett egyik legfontosabb társadalmi változás tehát a magyar szőlő- és borgazdaság legszélesebb rétegének, a közép-, kis- és törpebirtokosságnak az ellehetetlenülése volt.

3/0 „Elmúltak immár a régi jó idők, midőn apraja-nagyja kiköltözött a hegyre s a szorgos munka végzése után jó kedvre és vigasságra is maradt idő. (...) Ma már szomorúan döcög ki a tulajdonos egy-két hordócskával a hegyre, s sok helyt maga ki se megy, hogy ne lássa az elszomorító látványt. S mindennek oka az a szabad szemmel láthatatlan szörnyeteg, melyet phylloxérának neveznek." - kesergett a Gyakorlati Mezőgazda cikkírója 1888-ban.

371 A szőlőpusztulás azonban nemcsak a zselléreket és kisbirtokos parasztokat, hanem a városi kézművesek, tisztviselők, értelmiségiek szőlővel bíró rétegét is sújtotta. Ezek a rétegek bár nem jutottak nyomorba, de a napi megélhetésen túlmutató többletbevételtjelentő ültetvényeik pusztulásával szintén komoly életszínvonal-csökkenést voltak kénytelenek elszenvedni. „Régóta ismerek egy szőlőhegyet, mely remek délnyugati fekvéssel és kitűnő vörös talajjal bír. (...) Ezt a területet mostan el akarják adni, melyen két szilárd lakóház, igen szép nagy pincze és 45 méter mély kut van! Ha az a terület eladásra kerül - és ez a példa számos más esetre is áll - legfeljebb 1800-2000forintot kapnak érte. Ezen 13,5 hold területű M

' A cég 1901-ben Budafokra tette át telephelyét, és folytatta a borkereskedelmet, de jelentősége fokozatosan csökkent. 3W A perről bővebben lásd: Vörös-Majdán, 2001. 368 ^

z 1908-ban elfogadott második magyar bortörvény olyannyira szakított elődje liberalizmusával, hogy sokáig a világ legszigorúbb bortörvényeként emlegették. De sem ez a törvény, sem az utána következő törvény (1923) nem oldották meg a kérdést. 369 B. L. 1899. február 12. 137. p. 17(1 A szőlők pusztulásának hatását jelentősen súlyosbította a szőlődézsma pénzbeli megváltásának elhúzódása is. 371 Gy. M. 1888. szeptember 16. 386. p.