Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 3., Növénytermelési intézetek

vélemények szerint az alacsonyabb terméseredmények mögött a vetőmagtermesztés hiányában kell keresni az okokat. Az említett időszak agrárkríziséből kitörés egyik lehetséges útját ezért a külföld eredetű vetőmagvak tömeges behozatalában vélték meglelni, de a a várt minőség- és hozamnövekedés mégis elmaradt. „Százezreket dobunk ki vetőmagvakért a külföldieknek évről-évre, anélkül, hogy valami gyakorlati eredményt bírnának elérni, mert rövid pár év alatt a sokat íj>érő vetőmag annyira degenerálódik, hogy teljesen hasznavehetetlenné válik."

21 - állította Cserháti Sándor, ilyen előzmények után szinte önmagától kínálkozott a másik lehetőség: meg kell próbálni a hazai vetőmagtermesztést és nemesítést. Az erre irányuló lépések a 90-es évektől váltak erőteljessé, e tekintetben döntő fontosságúnak bizonyultak az 1895-ben ülésező Hl. Országos Gazdakongresszuson elfogadott javaslatok.

220 Az említetteken túl igen nagyszámban fordultak elő takarmánynövénytermesztési kísérletek is, hiszen a rét- és legelőterület erőteljes csökkenése, az állattenyésztés belterjes irányben történő elmozdulása nélkülözhetetlenné tette ezen növényfajták termelésének növelését. Az állomáson ezért került sor fajtajavítási és honosítási vizsgálatokra. Az eddig elmondottakon túl megállapíthatjuk, hogy az állomás feladatát képezte szinte az. összes itthon ismert növényfélesé- gekkel történő kísérletek folytatása, amelyek kitértek azok vetésidejére- és módjára, valamint a talajelőkészítésre és a növényápolásra. Az állomás gyakorlati célokat előtérbe helyező munkájának másik fontos területét a trágyázási, - és ezen belül - a műtrágyázási kísérletek tették ki. Az intézet forgalmára, az itt végzett munka mennyiségére és tartalmára vonatkozó statisztikai összesítések szerint a termelési és trágyázási kísérleteket közel azonos számban hajtottak végre. A magyar mezőgazdaságban a 80-az években - a növénytermesztés intenzív irányú fejlődésének kétségtelen bizonyítékául - a szerves trágyázás fokozatos térhódításával párhuzamosan megnőtt a műtrágyák felhasználása iránti igény is.

222 Az utóbbi trágyafélék alkalmazásához azonban bizonyos természettudományos ismeretre vagy legalább előzetes kísérletek, megfigyelések útján elsajátítható tapasztalatokra volt szükség. A három alapvető tápanyagot foszfor, kálium, nitrogén/ tartalmazó mesterséges ttágyaszerek minőségének, összetételének vizsgálatát végző vegykísérleti állomások munkájáról már korábbanrészletesen szót ejtettünk. A Növénytermelési Kísérleü Állomás működésének központjában a különböző trágyafélékkel és növényfajtákkal folytatott kísérletek álltak. Miként az a 6. táblázat adataiból is világossá válik, számottevő és az egész országot átfogó kísérletek 1895-től váltak meghatározóvá.