Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 3., Növénytermelési intézetek

6. táblázat A Növénytermelési Kísérleti Állomáson végzett és irányított kísérletek és megfigyelések

223 Év Kísérletek, megfigyelések száma Év Kísérletek, megfigyelések száma 1895 1896 1897 1898 1899 1902/3 1903/4 763 203 476 539 100 269 286 1906/7 1907/8 1908/9 1909/10 1910/11 1911/12 1912/13 1913/14 420 487 837 460 486 508 318 318 1905/6 408 Az állomás működésének vizsgálatakor feltétlenül ki kell térnünk az itt folyó munka szervezettségének elemzésére. Csak röviden, de ismételten arra utalnánk, hogy a nyugat-európai országokban a hasonló tevékenységek végrehajtásában a gazdasági egyesületek, szövetkezetek rendkívül aktívan működtek közre. A hazai viszonyok között a fenti szervezetek - már korábban részletezett okok miatt - nem tudták ezt a szerepet betölteni. Ezért javasolta kezdetben Cserháti Sándor, hogy a növénytermelési kísérletek során a gazdasági tanintézetekben fenntartott kísérletek terekre, és az ott állományban levő tanerőkre építve végezzék a munkát.

224 Indítványa nem talált kedvező fogadtatásra, ezért amikor gróf Bethlen András földművelésügyi minisztertől megkapta az állomás megszervezésére szóló felkérést, egy újabb változattal állt. elő. Legfrissebb terve a gyakorlati kísérletek bázisául a gazdasági egyesületeket szemelte ki. Kinevezése kézhez vételkor levélben kérte a gazdasági egyesületeket a területükön folyó kísérletek ellenőrzésére, az adatok összegyűjtésére. A rendszer legnagyobb előnyét abban vélte felfedezni, hogy így az állomásnak csak 50-60 gazdasági egyesülettel kellene munkakapcsolatban állnia, a kísérletekhez vetőmagot és trágyát küldeni és azok végre hajtását ellenőrizni. „Ezen felszó utasnak eredménye nem volt, a legtöbb egyesület még csak nem is válaszolt a felszólításra."

225 - összegezte negatív tapasztalatait Cserháti. Az állomás munkamódszerének kialakulása után, elsősorban az OMGE-veL de a megyei gazdasági egyesületek többségével is jó együttműködés jött létre. Nem egy esetben ők kezdeményezték a kísérletek meghirdetését és vállalták az adatok összegyűjtését.

226