Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 4., Állattenyésztési intézetek

4. Állattenyésztési intézetek Egy ország mezőgazdaságának egészséges fejlődéséről akkor beszémetünk, ha két legfontosabb ágazata - növénytermesztés és állattenyésztés - között harmonikus együttműködés alakul ki. Magyarországon 1848/49 után különböző okok hatására a növénytermesztés erőteljes dominanciája figyelhető meg. Az ágazatban termelt értékek messze meghaladták az állattenyésztésben képződő jövedelmeket.

373 A hazai agrártermelés szövevényes viszonyait átlátó szakemberek a jobbágyfelszabadítást követő változások után törekedtek a két ágazat közötti kívánatos és nélkülözhetek: n összhang megteremtésére, de már a fejlettség magasabb fokon álló belterjes gazdálkodás viszonyai között. Nem véletlen az sem, hogy a hazai mezőgazdasági szakfolyóiratok között hosszú ideig vezető szerepet betöltő „Gazdasági Lapok" fejlécén is az alábbi mottó állt: „Hozzunk gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat." A forradalom és szabadságharc egyik legnagyobb vívmányának kétségtelenül a jobbágyfelszabadítás és ezzel együtt a tradicionálisnak nevezett agrártermelés fokozatos megszűnése tekinthető. A hazai átalakulás során a mezőgazdaságot ért külső és belső piaci konjukturális hatásoknak következtében az addig nyereségesnek bizonyult állattenyésztés a több ágazatában kedvezőtlenebbé váltak a jövedelmezőségi mutatók. Első sorban a külső piac igényeinek megváltozása miatt a legelők feltörése után rendkívül dinamikusan nőtt a gabonafélék vetésterülete, miközben ugyanilyen mértékben csökkent a külterjes állattartásban nélkülözhetetlen természetes élettér. Ez nemcsak a növénytermesztés és állattenyésztés között meglevő tradicionális egymásra épülés évszázados összhangját borította fel, de megváltoztatta az állattenyésztésen belüli korábbi tenyésztési hierarchiát is. A juhtenyésztési kedv jól érezhetően csökkent. Ugyanakkor a szarvasmarha és sertéstenyésztés jelentősége számottevően megnövekedett, az évek múlásával e

|^

re markánsabban megmutatkozott a belterjes tenyésztési szokások hódításai. A változásokat az időközben megszülető jogszabályok is elősegítették Elég, ha csak röviden utalunk a törzskönyvezés 1858 utam bevezetésére, és ide sorolhatók szinte az egész hazai állattenyésztést és exportot megbénító keleti marhavész ellem sikeres küzdelem jogi kereteit megszabó állategészségügyi törvények (1874:XX.tc, 1888:VII.tc. 1900:XVIIL és LVTltc.) A köztenyésztés körülményeit kedvező irányban megváltoztató jogszabályok is születtek (1894:XHI.tc. , 1900:HLtc.) aminek eredményeként az állattenyésztés szinte minden ágazatában jelentős mértékben megváltozott a fajtaösszetétel, növekedett a belterjes tartást igénylő fajták aránya.

3 Az állami költségvetés nagyságáról és összetételéről már korábban tettünk